Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

(•> Szándékos emberölés és minősített esetei. 279. §. Az ölési szándék fennforgásának megállapítására elégséges, ha tettes abban a tudatban cselekszik, hogy a bántalmazás folytán halálos eredmény is előállhat. (C. 5476/939.) A szándékos emberölés megállapításának nem feltétele, hogy a tettes cselekményét egyenesen és határozottan sértett életének kioltására irányuló szándékkal kövesse el. A határozatlan, sőt az eshetőleges szándék is elegendő e bűncselekmény megállapításához. (C. 1359/937.) Nem a szándék, hanem a szándékra következtetést engedő tények képezhetik csak bizonyítás tárgyát. (C. 1168/937.) Szándékos emberölésnél azok, akik az ölés véghezvitelében szándékosan részt vesznek, tettestársak, azok pedig, akik ölési, tehát tettesi cselekedeteket nem követnek el, de tudják, hogy más ezt teszi és ezt tudva, társuknak ezt a cselekvőségét valamikép szándékosan előmozdítják, azok bűnsegédek. A tettessel együttműködőén erőtényezőt képviselő jelenlétei, a bűnrészességet megvalósítja. (C. 3999/935.) Az élet közönséges tapasztalatai szerint a sértett testének és ingének nagymennyiségű denaturált szesszel leöntése és a szesznek meggyújtása a sértett testén oly égési sebeket okozhatnak, melyek halál előidézésére alkalmasak (C. 2701/936.) A bántalmazásnál használt eszköznek ölésre alkalmasságából, egymagában, az ölésre irányuló szándékra, biztos következtetést vonni nem lehet. Az ölésre irányuló szándék csak akkor forog fenn, ha a tettes az alkalmas eszközzel, pl. lőfegyverrel, kellő körültekintéssel s a sértett testének olyan részére irányítottan adja le a lövést, amely testrésznek lőfegyverből történt megsérülése, az élet közönséges tapasztalatai szerint, a meglőtt egyén halálát idézheti elő. (C. 1403/1939.) Az erdőőrök fegyverhasználatának tárgyában kiadott 72.086/895. F. M. rendelet 3. §-ának 1. pontja szerint a szolgálatot teljesítő erdőőr a fegyver használatára jogosítva van az ellen, aki őt nyíltan vagy orvul, élete vagy testi épsége ellen irányuló szándékkal megtámadja. (C. 2685/939.) Tüdővészes ember köpete olyan szer, mely bacillus-tartalmánál fogva minőségileg alkalmas gyilkosság, illetve szándékos emberölés elkövetésére. (C. 3383/937.) 280. §. A törvény „több ember" szándékos megölését azért minősítette törvényes egységgé és helyezte magasabb büntetési tétel alá, mert enélkül a Btk. 96. és 100. §-ai szerint több ember meg-