Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

67 A tudva hamis vádolás nemcsak akkor forog fenn, ha vádlott másról a hatóság előtt tudva valótlanul oly tényeket állít, melyek valamely bűncselekmény elkövetési cselekedetét képezik, hanem abban az esetben is, ha vádlott szándékosan a sértett tényét úgy állítja be és emellett oly tényeket hoz fel, amelyek a bűncselekmény megállapítására alkalmasak s vádlott tudja, hogy ezek a tények nem felelnek meg a valóságnak. (XII. 1073 = C. 3269/938.) Vádlónak a vádolás körül tanúsított jó- vagy rosszhiszeműségének (szubjektív hamisság) vizsgálatára olyan esetben, amikor a vádbeli állítások a történeti valóságot fedik, nincsen szükség s a hamis vád ilyenkor objektív okokból ki lévén zárva, a vádlót annak vádja alól, a Bp. 326. § 2. pontja alapján kell felmenteni, tekintet nélkül arra, hogy a vádlónak a való eseményekre vonatkozó tudomása kellően, vagy hiányosan volt-e megalapozva. (XI. 918 = C. 2091/937.) A Btk. 227. §-ában meghatározott hamis vádnak nem tényálladéki eleme az, hogy a tettes vádjára a bűnvádi eljárás megindíttassék, annál kevésbé az, hogy a megindított eljárás a hamisan vádoltnak elítélésére is vezessen. Ez az utóbbi körülmény már súlyosabb beszámítást von maga után. (Btk. 227. § 3. bek.) Nincs olyan törvényes rendelkezés, ami az elévült bűncselekmény miatt emelt hamis vád tekintetében a bűnvádi eljárás megindítását kizárná, vagy a büntethetőséget megszüntetné. (C. 3633/ 938., — 5819/938.) Nem büntetendő cselekmény miatt történt hatóság előtti feljelentés, a Btk. 227. §-ában meghatározott hamis vádnak törvényes elemeit, de más bűncselekmény (Bv. 20. §) jogi ismérveit sem meríti ki. (C. 870/937.) A hatóság által kihallgatott tanú a kötelező feleletadás keretei között (Bp. 192. §) csak akkor marad, ha legjobb tudomása és meggyőződése szerint a valóságot adja elő, akkor azonban midőn legjobb tudomása ellenére olyan valótlan tényállításokat tesz, amely valaki ellen bűnvádi eljárás megindítására alkalmas és tanú hamis vallomásával a bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását célozza, akkor túllépte a kötelező feleletadás kereteit és ezért a büntető törvény értelmében bűnvádi felelősséggel tartozik. (C. 1399/938., — 5455/938., — BHT. 349.) A hamis vádra alapított váddal kapcsolatban a ténybírónak legelsősorban azt kell megállapítania, hogy a vád tartalmilag való-e vagy sem. Határozottan meg kell mondania, hogy valóság vagy valótlanság-e az, amit a vádló a panaszában a bíróság elé tárt és csak ha határozott megállapítást nyert, hogy a vád tartalma hamis, kerülhet a sor annak eldöntésére, hogy van-e hamis vád jogi értelemben is.