Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

A bírálat joga nem korlátlan. Minden bírálatnak természetes határt szab a nemzet iránt tartozó tisztelet és a nemzet éietbevágó érdekeinek megbecsülése. Aki túllép ezeken a korlátokon, nem hivatkozhatik a bírálat szabadságára, ellenben büntetőjogi felelősséggel tartozik bírálatának tartalmához képest. (XIII. 466 = C. 1/939.) A tényekre támaszkodó tárgyilagos bírálat az állami és a társadalmi élet jelenségeire vonatkozóan szabad, de kirívó egyoldalúsággal kiemelt, nagyrészt valótlan adatokból az állam és a nemzet egyetemére hátrányos következtetést vonni tilos. Az általánosítások mellett nincs jelentősége annak, hogy a bíráló számos esetben egyes intézményeket és jelenségeket nem támadott, hanem feldicsért. (C. 4685/938.) A 7. § a magyar államnak és magyar nemzetnek nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi hitelét is védi. (XIII. 288 = C. 2592/938.) A cselekménynek büntetőjogi szempontból való értékelésére nézve nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a tettes cselekményének elkövetése előtt nemzeti szempontból milyen magatartást tanúsított. (C. 4558/939.) E vétségnek nem tényálladéki eleme a sértésre irányuló különös szándék, hanem elegendő annak tudata, hogy az állított valótlan tény a magyar állam, vagy magyar nemzet megbecsülését csorbítani, vagy hitelét sérteni alkalmas. (C. 1824/938., — 4685/938., — 5269/938.) Méltatlan lenne Magyarország arra., hogy a művelt államok sorában helyet foglaljon akkor, ha olyanok lennének a magyar közállapotok, hogy az egyes hatóságok az állampolgárok ügyét kényük-kedvük szerint, mások befolvására intézhetnék el. (C. 965/939.) Valótlanul megbecsülésre méltatlannak tünteti fel az országot, aki azt állítja, hogy a magyar gazdasági, erkölcsi és kultúrális élet a liberális zsidó gondolkodás járma alatt, idegen eszmék és erkölcs bilincseiben vergődve rabszolgaságban sínylődik. (C. 6225/939.) Egyes árúcikkekkel kapcsolatban a pénzügyi politika bírálata és annak hangoztatása, hogy az országban az idegen fajú lakossággal szemben a magyarság anyagi színvonala kisebb, nem oly tényállítások, melyek alkalmasak volnának arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák és hitelét sértsék. (C. 4263/938.) Nemzetrágalmazás és nemzetgyalázás együttes elkövetése esetén — az állandó bírói gyakorlat szerint — csupán nemzetrágalmazást kell megállapítani. (C. 5468/938.)