Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

59 8. §. Az 1921:111. tc. 8. §-ában meghatározott vétségnek nem tényétemé ugyan az annak elkövetésére irányuló különös szándék, lényeges alkotó eleme azonban a tudatos cselekvés. Kétségtelen, hogy ezt a vétséget nemcsak szóval, vagy valamely külsőleg érzékelhető cselekedettel, hanem az emberi hangulatnak olyan megnyilvánításával is el lehet követni, amely mögött a nemzet megsértésének tudata rejtőzik. (C. 3768/938., — 5553/938., — 238/939., — 1076/939., — 3022/939.) A bűnösség szempontjából a cselekmény elkövetésének előzményei és indító okaik közömbösek, mert bárminő előzmény vagy kifogás alá nem is eső indító ok a bűncselekményt nem teszi büntetlenné. (C. 3768/939.) Az apostoli kettős kereszt a magyar államiságnak nemcsak eszmei szimbóluma, de egyszersmind alkotórésze Magyarország címerének. Aki teli át az apostoli kettős keresztet becsmér] i, Magyarország címerét gyalázza meg. Ezzel pedig meggyalázza a magyar nemzetet is, amelvnek ez a címer a hivatalos jelvénye. (C. 5903/938.) Állandó a m. kir. Kúria gyakorlata atekintetben, hogy a keresztényekre vonatkozólag használt sértő, becsmérlő, tekU csinylő kijelentések használatával a magyar nemzet becsülete szenved csorbát, mert az államot alkotó és fenntartó magyar nép zöme keresztény vallásfelekezetű. (C. 5261/939.) Aki a magyar Himnusz előadása alatt ülve marad és a kalapját le nem veszi, a magyar állam megbecsülése ellen vét, meggyalázó cselekményt követ el. (C. 1448/939.) A magyar Himnusz ugyanis a magyar haza iránt való szeretetet és ragaszkodást fejezi ki, ezért általános szokás, hogyanná]: hallatára, tiszteletadásképpen a jelenlevők felállanak és amennyiben kalapban vannak, azt leveszik. Aki ezzel az általános szokással kirívóan, tüntetésképpen szembe helyezkedik, az a magyar nemzettel való együttérzést, a magyar nemzetet megillető tiszteletadást tagadja meg. (C. 3021/939.) A bíróság állandó gyakorlata szerint a „magyarok" hangoztatása mellett egyetlen magyar emberen keresztül is meggyalázást szenved a magyar nemzet akkor, ha a „magyarok" szóhoz valamelv megbecstelenítő kifejezés is járul. (C- 4411/938., — XIII. 359 == C. 530/939., — C. 177/939.) Az a kijelentés, hogy valaki a nemzeti színnél és jelvénynél a kommunista világrendszer színét (a pirosat) és jelvényét (a sarlót és a kalapácsot) többre becsüli, ezeket amazok elé helyezi, 3 magyar nemzet méltóságát csökkenti. A nemzeti színeket és az ezekből alkotott, vagy ezeket ábrázoló jelvényeket ugyanis a magyar állam területén mindenkinek tiszteletben kell tartani?.