Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

1936. évi I. tc. az orvosi rendtartásról. Az 1936. évi L tc. 53. §-a kimondja, hogy amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az, aki orvosi, szakorvosi címet, vagy orvosi gyakorlatra vonatkozó, a közönség megtévesztésére alkalmas egyéb jelzést vagy címzést jogosulatlanul használ. Az 1936:1. tc. nem tartalmaz olyan külön rendelkezést, amely megállapítaná, hogy az 53. §-ban meghatározott kihágás elbírálása a rendes bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A Bpé. 18. §-ának IV- pontja szerint a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak azok a kihágások, melyek a 19. § szerint a közigazgatási hatóságok elé utasítva nincsenek és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe csak akkor, ha a törvényben erre irányuló kifejezett rendelkezés van. Ezért e kihágás tárgyában az illetékes kir. járásbíróság köteles eljárni. (XII. 677 = Hb. 68/937.) 193Z\ évi IV. tc. az ügyvédi rendtartásról. 90. §. A meghatalmazás, az ügyvédet a reá bízott ügynek csak szabályszerű, rendes vitelére jogosítja fel. Az ügyvéd által teljesített cselekmények csak harmadik személyekre nézve tekintetnek úgy, mintha azokat maga a megbízó fél tette volna, de ez a bűncselekmények tekintetében büntethetőséget vagy beszámíthatóságot kizáró okot nem foglal magában, a büntetőjogi felelősséget nem zárja ki. (C. 2097/939., — BHT. 220.) (L. az 1938: VI. tc.-t az ügyvédi meghatalmazásról.) 1937. évi X. tc. a gazdasági és hitelélet rendjének biztosításáról alkotott 1931: XXVI. tc. módosításáról. Az 1937 :X. tc. 2. §-a minden megszorítás és kivétel nélkül büntetni rendeli azt, aki a törvényben megjelölt tartalmú valótlan hírt kohol, továbbá aki ilyen hírt terjeszt, vagyis tehát azt 12*