Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

178 1933. évi XVII. te. a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. tc. módosítása tárgyában. Az 1933:XVII. tc. 20. §-a azt rendeli büntetni, „ahi" verseny céljából a törvényben megjelölt cselekmények valamelyikét elköveti. Ez a megjelölés pedig azt jelenti, hogy ezt a bűncselekményt a sértettként jelentkező fél érdekével ellentétes versenytárs érdekében verseny céljából bárki, tehát nem versenytárs is elkövetheti, mert hiszen a törvény — a benne foglalt félreérthetetlen és félre nem magyarázható rendelkezése szerint — valamely vállalat hitelének vagy jóhírnevének veszélyeztetése esetében nemcsak a versenytársat, hanem mindenkit büntetni rendel. (XII. 1004 = C. 1727/938., — BHT. 1059.) Ellenkező esetben e vétség terhe alól álszemély (stróman) állításával bárki szabadulna. (C. 1350/938.) 1934. évi III. íc. a zugirászatról. A zugirászat vétségében való bűnösség csak akkor állapítható meg, ha a tettes az általa szerkesztett beadványért, vagy a hatóságnál végzett eljárásért díjazást, vagy bármi más ellenértéket kikötött vagy kapott. (C. 1915/939.) A telekkönyvi rendtartás 170. §-a szerint a telekkönyvbe, mint nyilvánkönyvbe betekinteni és a telekkönyvi hivatalban a telekkönyvi betétekből és a rendelkezésére álló vonatkozó iratokból jegyzeteket készíteni mindenki jogosult, tekintet nélkül arra, hogy ezt a maga részére, avagy más felkérésére teszi-e. Ha ily természetű tevékenységért valaki díjazást fogad is el, ezzel még nem valósítja meg az 1934:111. tc. 1. §-ának a) pontjába ütköző vétséget, mert a törvény szerint mindenki saját személyében megillető jog alapján cselekedett. (XI. 97 = C. jh. 2804/936.)