Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

167 könyveket és feljegyzéseket, amelyekkel a forgalmi adókönyv adatai ellenőrizhetők legyenek: nyilvánvaló — amint ezt a m. kir. Kúria már 653/927. számú ítéletében is kimondotta —, hogy a törvény 64. § 2. bekezdésének 3. pontjában foglalt könyvek és feljegyzések alatt csupán csak a 60. §-ban írt, ellenőrzésre alkalmas könyvek és feljegyzések érthetők, nem pedig a forgalmi adókönyv is. Ha nem ez az álláspont volna a helyes, akkor az az eset állna elő, hogy aki súlyosabb beszámítás alá eső cselekményt követ el, midőn forgalmi adókönyvet egyáltalán nem vezet, annak cselekménye enyhébb elbírálásban részesülne, mint azé, aki vezet forgalmi adókönyvet, de abból csak fizetéseket kihagy. Ez pedig nem lehetett a törvény célja. (C. 101/937.) 1922. évi XXVI. tc. a fizeíési eszközökkel elkövefeíí visszaélésekről. Az 1922: XXVI. tc. 1. §-a egy összetett bűncselekmény (komplex delictum), amely az annak 1—5. pontjaiban meghatározott cselekmények elkövetésével valósítható meg. Megvalósul a több pontban meghatározott részletes cselekmények egyikének vagy többjének elkövetésével vagy elkövetése véghezvitelének megkísérlésével anélkül, hogy utóbbi esetekben több bűncselekmény (anyagi halmazat) létesülne. (C. 9/938., — 4735/939.) Az 1922 :XVI. tc. 1. § 1. pontjába ütköző fizetési eszközökkel elkövetett bűntettnél az üzérkedés fogalmához az tartozik, hogy a tettes a fizetési eszközöknek másra való átruházásából, illetve magából abból a tényből, hogy a pengőt — a Magyar Nemzeti Bank megkerülésével — külföldi fizetési eszközzé váltja át, anyagi hasznot húzzon. (C. 2339/935., — X. 991 = C. 805/936.) Üzérkedés tehát el van követve, ha a tettes külföldi fizetési eszközt nyereséggel való továbbadás céljából megszerez. Nem szükséges az is, hogy a megszerzett külföldi fizetési eszközt nyereséggel tovább is adja. (C. 5865/935.) A nyerészkedési célzat akkor is megállapítható, ha a célbavett nyereség nem közvetlenül magából az üzérkedésből, hanem valamely ezzel szervesen összefüggő más műveletből várható, feltéve természetesen, hogy az üzérkedő erre a más úton-módon elérhető anyagi előnyre, a dolgok rendes menete szerint, már az üzérkedés időpontjában előre számíthatott és számított is. (C. 4084/937.)