Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

168 Azonban nem szükséges, hogy a valutával üzérkedő azt a saját érdekében s a saját maga vagyont haszna érdekében tegye. Ez a bűncselekménynek nem törvényes eleme. E bűncselekményt elköveti tehát az is, aki nem is a saját, hanem másnak érdeké­ben idegen valutával üzérkedik. (X. 1013 = C. 2682/936., — BHT. 1041.) Nem zárja ki az üzérkedés fogalmát az sem, hogy vádlott esetleg károsodott, mert fizetési eszközöknek nyerészkedési cél­zattal való eladása, tekintet nélkül az eredményre, már az üzér­kedés fogalma alá esik. (C. 2760/939.) Pengökmjánlás fogalma alá esik minden olyan cselekmény, melynek eredményeképpen belföldi pengő, vagy ilyen pengőhöz való jog — tekintet nélkül arra, hogy a pengő a tettes tulajdona-e vagy sem, üzérkedési célból — a Magyar Nemzeti Bank enge­délye nélkül — külföldi kéz rendelkezése alá kerül. (C. 1294/938., — 2767/938., — 1307/939.) A pengőkiajánlás történhetik akként, hogy 1./ a pengő tény­leg az országban marad s a tettes cselekménye folytán a pengő feletti rendelkezés külföldit, vagy külföldön lakót illet meg, vagy pedig úgy, hogy 2./ a pengőt az országból tényleg kiviszik, ami­kor is a pengő ellenértéke az állammal szembeni követelés for­májában külföldre kerül. (C. 1307/939.) Terheltnek az a cselekménye, hogy ő egy külföldi cégnek Magyarországon lévő szabad pengőjét, a cég rendelkezése foly­tán Magyarországban lévő magyar kedvezményezettnek kifizeti, nem vonható a törvény 1. §-ának első bekezdése 2. pontja alá, mert a törvény, miként a m. kir. Kúria hasonló esetben 1937/934. számú ítéletében kifejtette, csak annyiban tekinti a külföldinek Magyarországon lévő pengője, illetve pengőértékü követelése feletti rendelkezését bűncselekménynek, amennyiben ez a pengő kiutalásának, illetve kiajánlásának megfelel. (C. 4601/935.) A pengőkiajánlás bűntettét az a tényálladéki többlet külön­bözteti meg az egyébként azonos tényálladékú kihágástól (4500/931. M. E. sz. rend. 7. §-a), hogy a tettes a bűntettnél üzérkedési célzattal cselekszik. (XII. 902 = C. 3080/938.) A pengökiajánlás akkor is fennforoghat, ha a belföldi pengő belföldön marad ugyan, azonban az értéke az országból kivona­tik akként, hogy valaki — akár belföldi, akár külföldi lakos — olymódon juttat jogtalanul belföldi pengőt külföldinek szabad rendelkezésére, hogy annak külföldi fizetési eszközben kifejezett ellenértékét külföldön megkapja. (C. 4244/935.,, — BHT. 1043.) Az 1922. évi XXVI. tc. 1. §-ának 3. pontjába ütköző bűn­tettet az követi el, aki abban az esetben, ha árut, értékpapírt vagy egyéb vagyontárgyat minisztériumi vagy pénzügyminisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom