Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

163 tehát áruuzsorát képez. (C. 5620/938., — 5765/938., — 1229/939., — 1499/939., — 1650/939., — 1670/939., — 2525/939.) Az 1920: XV. tc. 1. § 4. pontjába ütköző árdrágító visszaélést elköveti az, aki közszükségleti cikkel — árdrágításra alkalmas módon — üzérkedik, különösen ily célból az árunak a fogyasztóhoz való juttatása végett nem szükséges közbeeső kereskedéssel a közszükséglei cikket drágítja vagy a forgalomba hozatalnak közvetítésével aránytalan díjazásért eljár. (C. 1023/939.) Az „árdrágító üzérkedés" nagyon tág fogalom, amelybe árdrágításra alkalmasság esetén, a törvény által példaként említett „lánckereskedelmen" és „árdrágtó közvetítés"-en kívül, általában minden tiltott vagy kereskedői tisztességbe ütköző ügyletkötés belefér. Ugyanannak a bűnöző alanynak tevékenysége nem korlátozódik szükségképpen egy és ugyanazon ténycsoport keretére, vagy e kereten belül egynemű tevékenységre. Ellenkezőleg, nagyon gyakori eset, hogy az heterogén elemekből adódik össze. A tettes tehát az árdrágító visszaélés összetett tényálladékában egyszerre többféle irányban, az elkövetés különböző módján, kereshet érvényesülést. Eszerint a tettest egyszerre áruuzsorával és árdrágító üzérkedéssel elkövetett visszaélésben is bűnösnek lehet kimondani. (C. 4189/939.) A tettes által ugyanazon üzlete körében, ugyanazon árucikkel folyamatosan, nagyobb időbeli megszakítás nélkül elkövetett árdrágító visszaélés, az akarategységnél fogva, nem egymástól független többrendbeli, hanem csak egyrendbeli folytatólagos bűncselekményt képez. (C. 5900/938., — 757/939.) Az a körülmény, hogy a tettes közszükségleti cikkért több (pl. három) egyéntől követelt a méltányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló árat, a vádlott cselekményét egymással anyagi halmazatban álló (háromrendbeli) bűncselekménnyé nem teszi. Ugyanis az árdrágító visszaélés a köz érdekeit sérti és a tettes akkor, amidőn több egyéntől közszükségleti cikkért a méltányos hasznot meghaladó árat követelt, egységes akaratelhatározással a közérdeket csak egyféle módon sértette meg, így cselekménye folytatólagos s nem egymástól különálló bűncselekményt képez. (XIII. 523 = C. 5900/938.) Az egyes eladások csupán ugyanannak a bűnös elhatározásnak részletjelenségei. (C. 526/939.) ii