Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

164 1920. évi XXVI. tc. a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről. 8. §. Az 1920: XXVI. tc. 8. §-a úgy az üzletszerűséget, mint a közellátás érdekeinek súlyos veszélyeztetését csak vagylagosan kívánja meg. (C. 1435/939., — 5762/938.) Aki az árdrágítást folytatólagosan, saját üzlete körében, üzleti haszna gyarapításáért, tehát ismétlési szándékkal, részben keresetforrásként követi el, annak cselekménye az üzletszerűség fogalmának megfelel. Ez esetben a tettes cselekménye az 1920:XXVI. tc. 8. §-a értelmében bűntetté minősül. (C. 5764/938., — 5895/938., — XIII. 523 = C. 5900/938., — C. 1434/939., — 2756/939.) Az üzletszerűség fenforog akkor is, ha a tettes csak egy esetben is követett el árdrágítást. (C. 5768/938.) Nem zárja ki az üzletszerűség fogalmát az, hogy a tettes által elért jogtalan nyereség csekély. (G. 1434/939.) 1920. évi XXXII. 1c. az adócsalásról. A 600/927. P. M. számú hivatalos összeállításnak 166. §-a az 1920: XXXII. tc.-nek csak ama rendelkezéseit helyezte hatályon kívül, amelyek a jelzett hivatalos összeállításban nem vétettek fel. Adócsalásnál a mellék- (pénz-) büntetés kiszabásánál ezentúl is az 1920: évi XXXII. tc. 6. §-ának 1. bekezdését fel kell hívni. (C. 3158/936.) Az illeték helyessége és jogossága kérdésében való határozathozatal nem a kir. bíróságok, hanem az 1920:XXXIV. tc. 46. § 1. bek., — 52. § 1. bek., — 53. § 1. bek. szerint az állampénztár s illetve a pénzügyigazgatóság és a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (C. 6358/936.) Az 1920 : XXXII. tc. 1. §-a szerint adócsalás az a cselekmény, amelyet adóról vagy egyéb köztartozásról rendelkező törvény kifejezetten adócsalásnak nyilvánít. A fényűzési forgalmi adóról szóló 1920 :XVI. tc. 22. § 1. bek. 3. pontja szerint adócsalást követ el és az államkincstár megká-