Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

162 ségletek észszerű és célszerű kielégítése végett rendszeresen, vagy időnként használnia kell. (XIII. 386 = C. 5767/938., — C. 1198/939.) A házépítéshez vagy a légvédelemhez szükséges homok köz­szükségleti cikk. (C. 1198/939.) A zsír a legegyszerűbb társadalmi állású egyén táplálkozá­sára is szolgál s így az közszükségleti cikk. (C. 5841/938.) Az áru nem közszükségleti cikk, ha az a közönséges átlagos szükségérzetet meghaladó igények és magasabb rendű szükségek kielégítésére szolgál. (XIII. 386 = C. 5767/938.) Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 2. pontja alá eső árdrágító visszaélés (áruuzsora) már a meg nem engedett ár „követelése" által is megvalósul és befejezést nyer, tekintet'nélkül arra, hogy a tettes az ügyletet valóban a követelt ár mellett kívánja-e létre­hozni, avagy a követelt árból esetleg engedni is kész. Lényeg az, hogy a követelt ár a méltányos hasznot meg­haladó nyereséget foglaljon magában. (C. 5312/939.) Olyan közszükségleti cikkért, melynek legmagasabb árát a hatóság nem szabta meg, olyan árat követelni és elfogadni, amely tekintettel az előállítási, a beszerzési és egyéb költségekre, vala­mint az összes egyéb körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is, a méltányos hasznot meghaladó nyereséget fog­lal magában, áruuzsorát képez. (C. 1560/939., — 2526/939.) Az a körülmény, hogy a kereskedő más üzletkötéseinél vesz­teséget szenvedett, figyelembe nem jöhet, hanem csak az, hogy a beszerzési ár és az esetleges költségek figyelembevétele mellett a méltányos nyereséget meghaladó hasznot szerzett-e? (C. 5621/938.) Köztudomású tény, hogy válságos időben — 1938. év őszén — az idézte elő a sertészsír árában a szokatlan eltolódást, hogy a fogyasztóközönség a háborús hírek által megfélemlítve, fokozott mértékben igyekezett zsírszükségletét biztosítani. A közönségnek e viselkedése folytán a kereslet oldalán egészségte­len túlsúly keletkezett, mely megzavarta az árak rendes kiala­kulását nemcsak a feldolgozott iparcikkek, hanem a nyers áruk forgalmában is. Minthogy ezek szerint nem gazdasági törvényszerűség, ha­nem rendkívüli okok érvényesültek az akkori árak kialakulásá­nál, ezeket az árakat megengedett áraknak nem lehet elfogadni. Ellenkezőleg, nyilvánvaló, hogy az, aki abban a válságos időben a közszükségleti cikkek árát emelte, legyen az akár termelő, akár iparos vagy kereskedő, ezt a vevők szorult helyzetének ki­használása céljából, önös vagyoni érdekből tette; cselekménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom