Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

162 ségletek észszerű és célszerű kielégítése végett rendszeresen, vagy időnként használnia kell. (XIII. 386 = C. 5767/938., — C. 1198/939.) A házépítéshez vagy a légvédelemhez szükséges homok közszükségleti cikk. (C. 1198/939.) A zsír a legegyszerűbb társadalmi állású egyén táplálkozására is szolgál s így az közszükségleti cikk. (C. 5841/938.) Az áru nem közszükségleti cikk, ha az a közönséges átlagos szükségérzetet meghaladó igények és magasabb rendű szükségek kielégítésére szolgál. (XIII. 386 = C. 5767/938.) Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 2. pontja alá eső árdrágító visszaélés (áruuzsora) már a meg nem engedett ár „követelése" által is megvalósul és befejezést nyer, tekintet'nélkül arra, hogy a tettes az ügyletet valóban a követelt ár mellett kívánja-e létrehozni, avagy a követelt árból esetleg engedni is kész. Lényeg az, hogy a követelt ár a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglaljon magában. (C. 5312/939.) Olyan közszükségleti cikkért, melynek legmagasabb árát a hatóság nem szabta meg, olyan árat követelni és elfogadni, amely tekintettel az előállítási, a beszerzési és egyéb költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is, a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, áruuzsorát képez. (C. 1560/939., — 2526/939.) Az a körülmény, hogy a kereskedő más üzletkötéseinél veszteséget szenvedett, figyelembe nem jöhet, hanem csak az, hogy a beszerzési ár és az esetleges költségek figyelembevétele mellett a méltányos nyereséget meghaladó hasznot szerzett-e? (C. 5621/938.) Köztudomású tény, hogy válságos időben — 1938. év őszén — az idézte elő a sertészsír árában a szokatlan eltolódást, hogy a fogyasztóközönség a háborús hírek által megfélemlítve, fokozott mértékben igyekezett zsírszükségletét biztosítani. A közönségnek e viselkedése folytán a kereslet oldalán egészségtelen túlsúly keletkezett, mely megzavarta az árak rendes kialakulását nemcsak a feldolgozott iparcikkek, hanem a nyers áruk forgalmában is. Minthogy ezek szerint nem gazdasági törvényszerűség, hanem rendkívüli okok érvényesültek az akkori árak kialakulásánál, ezeket az árakat megengedett áraknak nem lehet elfogadni. Ellenkezőleg, nyilvánvaló, hogy az, aki abban a válságos időben a közszükségleti cikkek árát emelte, legyen az akár termelő, akár iparos vagy kereskedő, ezt a vevők szorult helyzetének kihasználása céljából, önös vagyoni érdekből tette; cselekménye