Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

152 Bv. 9. § 2. bekezdésének 5. pontja értelmében az a miniszter adja meg, akinek felügyelete alatt az illető bíróság áll. (XI. 448 = C. 6460/936, — XI. 531 = C. 417/937.) A bírósági kezelő, bírósági hivatalnok sérelmére elkövetett rágalmazás üldözésére a m. kir. Igazságügyminiszter adja meg a felhatalmazást. (C. 5488/939.) A 9. § 6. pontja szerinti minősítés csak akkor állapítandó meg, ha az állított vagy híresztelt tény valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának lehet oka. (Közmegvetés esetében nem.) (C. 1185/939.) Az egész rendőrség ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében a felhatalmazást, illetve a magánindítványt a 136.072/925. B. M. számú rendelet értelmében a belügyminiszter adja meg. (C. jh. 5134/939.) A kir. Kúria már ismételten kimondta, hogy a hatóságnak kereskedelmi üzeme ellen elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csak akkor esik a Bv. 9. § 6. pontja alá, ha a rágalmazás vagy a becsületsértés az üzem hivatásának gyakorlására vonatkozik, amely a hatósági teendő fogalmi körébe vonható. Például az Elektromos Műveknek a közvilágítás ellátásával kapcsolatban vannak ilyen hatósági teendői. Az üzemi teendőknek köre teljesen elválasztható a közvilágítási teendőktől. (XII. 818 = C. 1504/938.) A társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932. évi IV. tc. 46. §-ának 2. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 2200/934. M. E. sz. rendelet szerint a budapesti központi járásbíróságnál, mint társadalombiztosítási bíróságnál, a táppénzigénylök keresőképességének kérdésében döntő bizottság működik, amelynek eljárási költségei az Országos Társadalombiztosító Intézetet (OTT) terhelik. A keresőképtelenség kérdésében döntő ez a bizottság egy, vagy három orvosszakértőből és két ülnökből áll, akiknek egyike munkaadó, a másika munkavállalkozó. A bizottság döntése az Intézetet is, a bíróságot is köti a keresőképesség kérdésében. Az ezen eljárás során felveendő jegyzőkönyvek vezetésére az OTI rendel ki az OTI kebeléből a döntő bizottsághoz ideiglenesen gépírókat. Ezek a kirendelt gépírók ezen működésük tartamára a járásbíróság elnökének rendelkezése alá tartoznak s az elnök a jegyzőkönyvvezetőktől az előírt esküt ki is veszi. Minthogy azonban a döntőbizottság lényegileg nem bírói, hanem közigazgatási szerv, a kirendelt munkaerők — fegyelmi szempontból — nem az igazságügyi szervek, hanem az OTI alá tartoznak, legfőbb fegyelmi és felügyeleti hatóságuk tehát a belügyminiszter. (XII. 86 = C. 3561/937.)