Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

151 elkövetett rágalmazás, becsületsértés vétsége esetében magánindítványra van szükség. A „csendőrség egyik része" alatt a csendörségnek valamely szervezetét (például járőr) vagy intézményét (például kórház) kell érteni. (C. jh. 4781/937.) Nem egyes csendőrök, hanem a csendőrörs sérelmére elkövetett becsületsértés esetében a cselekmény felhatalmazásra üldözendő akkor is, ha a kifejezés nem vonatkozik a csendőrök hivatásának gyakorlására. Ezt az álláspontot a m. kir. Kúria a BHT. 814. és 915. sz. alatt felvett határozataiban fejtette ki. (C. 3942/937.) 9. §. A cselekmény felhatalmazási jellegét nem szünteti meg, hogy a közhivatalnok, aki a rágalmazó tényállítás megtételekor tényleg közszolgálatban volt, időközben nyugalomba vonult. (C. 3090/936.) A Bv. 9. §-ának azokból a rendelkezéseiből, hogy a 4. pontban megjelölt rendes bíróság és a 3. §-ban megnevezett közigazgatási és főudvarnagyi bíróságon kívül, az 5. pontban még a 3. pontban nem említett külön bíróság vagy tagja ellen elkövetett rágalmazás eseteiben is intézkedik a felhatalmazás megadása tárgyában, az következik, hogy a törvény a közhatóságok által teljesített minden bírói működést a felhatalmazás kérdésében külön kívánta szabályozni. A közigazgatási büntetőbíráskodással kapcsolatban, ennek a kérdésnek az elbírálásánál tehát nem az a döntő, hogy a kihágások elbírálásához külön bíróságok vannak-e szervezve s azok elkülönített bírói testületként jelentkeznek-e, hanem az, hogy a közigazgatási hatóságok a törvény által rájuk bízott e hatáskörükben bírói teendőket végeznek-e? Minthogy pedig vitán kívül áll, hogy a közigazgatási hatóságoknak az 1929 :XXX. tc. II. fejezetében megjelölt tisztviselői a kihágási ügyekben ítélkezni hivatottak, a feljelentett állampolgárok bűnösségét megállapítani, őket szabadságvesztésbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtani, vagy a vád alól felmenteni, nyilvánvaló, hogy e minőségükben bírói tisztet töltenek be. Az 1901 :XX. tc. ezt a működést rendőri büntető bíráskodásnak is nevezi, az eljáró tisztviselők pedig e minőségükben a közigazgatási hatóságok keretén belül működő rendőri büntetőbíróság tagjaiként jelentkeznek. A rendőri büntetöbíróra és eme hivatásának gyakorlására vonatkozó rágalmazó tényállítások esetében a felhatalmazást a