Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)
139 Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a vádló a hírlapi közleménynek csak egy részét teszi is vád tárgyává, akkor is jogában áll a bíróságnak az egész cikk tartalmát figyelembe venni, bár a bűnösség csupán az inkriminált cikkrészlet miatt állapítható meg. A cikk ugyanis egy összefüggő egység, tehát csupán az abban megörökített gondolatok összetételéből lehet megállapítani, hogy van-e abban bűncselekmény. (A Bp. 325. § alatt is.) (C. 5413/937.) Egy sajtóközlemény való értelmét a közlemény összefüggő egész tartalmából, nem pedig egyes kiszakított részéből kell megállapítani. Ez az okfejtés azonban az olyan tényállításokra vagy kifejezésekre vonatkozik, amelyeknél egymagában a tényállítás vagy kifejezés értelme nem világos, többféleképpen értelmezhető, azért jelentőségében magyarázatra szorul. Ahol azonban a vádba tett tényállítás vagy kifejezés értelme félreérthetetlen, annak más értelmezése a közlemény egész tartalmával való egybevetése alapján sem adható, a bűnösség kérdésének eldöntésénél ez egybevetésnek nincs jelentősége. (C. 4326/938.) A fő- és alcímek a sajtóközlemény egész tartalmára való utalást foglalnak magukban. A címek nem külön egymagukban, a közlemény tartalmától elvonatkoztatva, hanem — a közlemény egységénél fogva — a cikk egész tartalmához való vonatkozásban vizsgálandók. (XI. 481 = C. 43/937.) Sajtójogi szabály, hogy nem áll egymással anyagi halmazatban, hanem egységes közlésnél, mint elkövetési cselekedetnél fogva cselekményegységet alkot annak a tette, aki egy és 'ugyanazon sajtótermékben, bár két különböző helyen és eltérő címek alatt megjelent sajtóközleményekben azonos érdeksérelemmel járó bűncselekményt követ el. (C. 4810/938., — XIII. 110 = C. 4830/938., — BHT. 525., — 530.) Ha a bíróság az egyik közlemény miatt bűnösséget megállapító, a másik miatt pedig felmentő ítéletet kíván hozni, akkor a külön felmentés helyett csupán az ítélet indokolásában kell kimondani, hogy a bíróság az egyik közlemény miatt a bűnösség megállapítását mellőzte. (C. 1722/939.) Az a körülmény, hogy egy közlemény előzőleg már anélkül jelent meg, hogy annak büntetendő tartalma miatt vádat emeltek volna, az abban érdekelt javára ez mentségül nem szolgálhat. (C. 2336/936.) 33. §. A St. 33. §-a és az ahhoz fűződő joggyakorlat szerint mindazok szerzői fokon felelősek, akiknek gondolatát a sajtótermék talmazza. (C. 3003/939.)
