Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

133 rendelet 2. §-ának 2. bekezdéséhez képest, a jövedéki büntetőbíróság elé tartozó súlyos jövedéki kihágás. (XI. 594 = a kir. Kúria jogegységi tanácsának 38. számú büntető döntvénye. — BHT. 1012.) 1894. évi XIÍ. tc. a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. 93. §. Az 1894: XII. tc. 93. §-a első bekezdésének c) pontja érteimében kihágást követ el, aki gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, kitördeli, legallyazza vagy kiássa, amennyiben az általa okozott kár 60 koronánál, illetőleg most már az 1928: X. tc. 1. §-ának rendelkezéséhez képest 60 pengőnél nem nagyobb. Az ugyanezen törvényhely utolsó bekezdésének második mondata szerint „a c) pont esetében az eljárás, ha a kihágás a köztereken vagy közutakon lévő fákon és csemetéken követtetet t el, hivatalból indítandó meg". A törvénynek már az utóbb hivatkozott rendelkezéséből, úgyszintén az 50., 51., 57., §-aiban és a 95. §-a a), d) és r) pontjaiban foglalt intézkedéseiből pedig kétségtelenül kitűnik, hogy a törvény hatálya kiterjed a község egész területére, tehát annak belterületére, a belsőségekre is. Egymagában tehát az a körülmény, hogy a feljelentett cselekményt a község (város) belterületén követik el, az egyéb feltételek fennforgása esetén, nem akadálya annak, hogy a cselekmény az 1894: XII. tc. 93. §-a alá eső bekezdése c) pontjának rendelkezéseibe ütköző kihágásként bíráltassék el. (Hb. 47/935., — 69 '938.) 1901. évi V. íc. a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről. 35. §. Az 1907 :V. tc. 15. §-ának 1. bekezdése értelmében, e törvény előző szakaszaiban említett mértékekkel — így többek közt a súlymértékekkel — való mérésre, a közforgalomban, vagyis szolgáltatások terjedelmének megállapítása céljából rendszerint csakis hitelesített mértékek és mérőeszközök használhatók. Ugyanezen