Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

116 Hamisított okirat használata. 405. §. A Btk. 405. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékához nem tartozik az, hogy az okirat a hamisított tartalomban feltüntetett körülmény bizonyítására szolgáljon és arra feltétlenül alkalmas is legyen. Szükséges azonban, hogy a hamisított okirat hamisított minőségének tudatában használtassák és hogy a tartalomhamisítás az okirat oly lényeges részének megváltoztatása legyen, ami joghatás kiváltására alkalmas, vagyis ami a jogsérelemnek legalább a lehetőségét magában foglalj a. (XI. 613 = C. 6266/936.) A Btk. 405. §-a kivétel nélkül kapcsolatos a Btk. XXXII. fejezetében meghatározott összes köz- és magánokirathamisítással, így a Btk. 400. §-ában meghatározott közokirathamisítással is, melynél a közokirat készítője mindenkor hatóság, illetve közhivatalnok, azonban közreműködik abban épp a valótlan tartalom bevezetéséhez más egyén is. A Btk. 405. §-ában meghatározott okirathamisításnak csak az az egyén nem lehet a tettese, aki az okirat meghamisításában részt vett. Egyik tényálladéki elem az, hogy a tettes> tudja, hogy az okirat, melyet használ, hamis vagy hamisított. Ebben az esetben a büntetés és minősítés a hamis okiratra vonatkozó megkülönböztetések szerint igazodik. (C. 2169/936.) Valamely okiratnak büntetőjogi szempontból való hamissága csak abban a vonatkozásban bír jelentőséggel, amelyre az okirat bizonyító ereje kiterjed. Valamely okirat hasznalata, annak bizonyításul való felmutatását jelenti. Egy ipar üzése nem öleli fel az iparigazolványnak az ipar jogosítvány bizonyítása végett való felmutatását. Elég e részben a jogosítványnélküli iparűzés lehetőségére utalni. (C. 6003/939.) Idegen okirat megsemmisítése, megrongálása, eltitkolása. 406. §. Az a körülmény, hogy az ügyleti felek közül csak az egyik írta alá az iratot, ennek okirati minőségétől nem fosztja ineg. Ez az okirat így is okirat, mert bizonyítékul szolgál arra, hogy aláírója az abban foglalt nyilatkozatot tette. A büntető törvény szempontjából nem az a fontos, hogy a szerződésnek szánt irat akár alaki, akár anyagi tekintetben megfelel-e a joghatályos kétoldalú ügylet minden kellékének, hogy