Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

117 tehát az, mint szerződés sikerrel érvényesíthető-e, hanem az a döntő, hogy a szóban forgó irat okiratnak tekinthető-e. (XII. 521 = C. 4774/937.) A Btk. 406. §-a egyik tényálladéki ismérv gyanánt jelöli meg azt, hogy a tettes „azon célból" cselekedjék, hogy „másnak kárt okozzon", azt azonban, hogy tényleg vagyoni kárt okozzon, a törvény nem kívánja meg. A Btk. 406. § esetében ugyanis „kár" alatt mindennemű joghátrány értendő, amely a cselekményből valakire háramlik, vagy háramolhatik. (XII. 522 = C. 195/938.) Kár alatt tehát bárminő kárt, olyan hátrányt is lehet érteni, ami valamely bizonyítéktól való eleséssel jár. (XII. 521 = C. 4774/937.) Idegen ingó rongálása. 418. §. Az árammérő készülék a villamosberendezésnek tartozékát képezi, azonban az ólomplomba az árammérő készüléknek nem szerves alkotórésze, hanem kizárólagosan azért alkalmazzák s azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztott áram kifizetésével hátralékos — az Elektromos Művek tudta és beleegyezése nélkül — áramot a számla kiegyenlítéséig ne fogyaszthasson. A hátralékosnak az a cselekménye, hogy a kikapcsolt villanyáramot egy drót segélyével újra visszakapcsolja, bár kétségtelenül jogtalan, de a megrongálás jogi fogalmát nem meríti ki s a visszakapcsolás által, amit például egy mérnök nyilvánvalóan szakszerűen végez el, a villamosenergia használhatóságát sem félbe nem szakítja, sem nem gátolja. Azonban az árammérő kikapcsolása után, az ennek lezárására alkalmazott ólomplombák, mint az Elektromos Művek tulajdona, a hátralékossal szemben olyan idegen ingó dolgokat képeztek, melyek értékbeli csekélységük mellet is, figyelemmel rendeltetésük ama jelentőségére, hogy azt a célt szolgálják, hogy a nemfizetés miatt kikapcsolt áram más, mint az erre jogosított Elektromos Művek által visszakapcsolható ne legyen, — a Btkv. 418. §-a szerinti bűncselekmény tárgyául szolgálhatnak. Hátralékos ama ténykedéseiben tehát, hogy az ólomplombákat, azoknak leszakítása és eltávolítása útján szándékosan megrongálja, a Btkv. 418. §-ának első bekezdésében meghatározott — az ólomplombák számának megfelelően ugyanannyi rendbeli — idegen vagyon megrongálása vétségének tényelemei ismerhetők fel. (C. 3767/937., — XIII. 27 = C. 2806/938.)