Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)
100 mek tartására szolgáló összeghez esetenként, de egységes akaratelhatározással folytatólag hozzájusson s ekként magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen. E ténykedésével azután a gyermek tartásáról gondoskodó intézetnek tényleges kárt okoz. A vádlott cselekménye a folytatólagos csalást valósítja meg. (XI. 979 — C. 1257/937.) A házassági ígérettel elkövetett csalásnál a tettes a hozományi összeg előlegezését abban a tudatban kéri, hogy a házasságból semmi sem lesz s célja csak az, hogy a sértett a házasság kilátásba helyezésének hatása alatt olyan intézkedésre határozza el magát, amelyből neki jogtalan haszna, illetve a sértettnek kára lesz. Közömbös, hogy a megszerzett pénzt a tettes mire használja fel. (C. 3503/937.) A 21. sz. büntető döntvény (BHT. 888.) szerint ingatlannak csalási célzattal való jogtalan ismételt eladása és az ingatlan tulajdonjogának a későbbi vevő nevére való telekkönyvi bekebelezése, bár úgy a csalásnak, mint a Btk. 400. §-ába ütköző 2. bek. szerint minősülő közokirathamisítás bűntettének tényálladéki elemeit magában foglalja, a Btk. 95. §-ának rendelkezésére való tekintettel csak egy bűncselekménynek, még pedig vagy a Btk. 383. §-a szerint büntetendő csalás bűntettének, vagy a Btk. 400. §-a első bekezdésébe ütköző és második bekezdése szerint minősülő közokirathamisítás bűntettének minősítendő, aszerint, hogy adott esetben melyik bűncselekményre állapít meg a törvény súlyosabb büntetést. Ez a döntvény olyan esetről rendelkezik, amidőn az ingatlan elidegenítése úgy az első, mint a későbbi alkalommal, szerződéssel történt. Közömbös, hogy az ingatlanra vonatkozó első elidegenítési ügylet adásvételi, vagy ajándékozási szerződés volt, mert a döntvényben kifejezett jogelv alkalmazhatósága szempontjából csak az a lényeges, hogy az első elidegenítő szerződés az ingatlan tulajdonjogának átruházására alkalmas legyen. Eme joghatás tekintetében az adásvételi és ajándékozási szerződés között különbség nincsen. (C. 5436/936., —XI. 463 == C. 734/937.) A kereskedelmi forgalomban, melynek éltető eleme a kölcsönös bizalom és tisztesség, minden kereskedőt kötelező elsőrendű követelmény, hogy az a forgalom lebonyolításában őszintén és becsületesen járjon el. Minden olyan tudatos magatartás tehát, mely ezzel ellentétben a közönséges gondosság kijátszására és ekként valamely tévedés létrehozására vagy fenntartására irányul, fondorlatosnak tekintendő s mint ilyen, az — egyéb törvényes ismérvek mellett — a büntetendő csalás alkotó elemévé válhatik.