Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

101 Ehhez képest fondorlatosan jár el a fizetésképtelen kereskedő is, ha fizetésképtelensége tudatában, ennek elhallgatása mellett tesz megrendelést, vagy vesz át árut, mert nem szenvedhet kétséget, hogy az eladó cég abban az esetben, ha a megrendelő fizetésképtelenségét ismeri, a megrendelést fel nem veszi, illetőleg a megrendelt árut le nem szállítja. (C. 3867/939.) Eldobott s így már elhasználttá vált villamosjegynek utazás céljából való felhasználása: csalás. (C. 3871/939.) 380. §. A csalás minősítése nem a tényleg okozott kár, hanem a kicsalt dolgok értéke alapján történik, tekintet nélkül arra, hogy utólag az okozott kár egy része megtérült. (C. 5732/937.) 381. §. A hivatal, vagy megbízás körében elkövetett csalásnak a 2. pontban írt minősítést maga után vonó, a tettes által tudott szolgálati minőség, a tettestdrsm (részesre) is kiható személyes körülmény. (C. 2954/935.) 382. §. A Btk. 382. §-ában meghatározott csalásnak a tettese csak a biztosított vagyon tulajdonosa lehet. (XI. 1048 == C. 3237/937.) Hitelezési csalás. 384. §. A tettes, ki több hamis okiratot azért állít ki s használ fel, hogy azok útján a sértett cégtől magának, habár csalási célzat nélkül, hitelezést eszközöljön ki, az akarategységre és a sértett azonosságára való tekintettel, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hitelezési csalást és ezzel anyagi halmazatban okirathamisításokat követ el. (C. 4720/937.) A Btk. 65. § 2. bekezdése szerint a vétség kísérlete csak a Btk. különös részében meghatározott esetekben büntethető. Ily rendelkezés hiányában a Btk. 384. §-ában megjelölt vétségnek a kísérlete nem büntethető. (C. 932/939.) A hitelsértésről. 1932. évi IX. tc. (A Btk. 386., 387., 414—417. §-ai hatályukat vesztették.) A hitelsértésnél az a döntő, hogy a hitelezőnek kielégítésre váró igénye legyen s az adós szándékosan olyan ténykedést fejtsen ki, amely a kielégítési alapul szolgáló vagyonának, ez igény elől való elvonására, alkalmas. (C. 2542/937.)