Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

96 A Btk. 361. §-ába ütköző hűtlen kezelés vétsége, illetve a Btk. 363. § szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette tehát csak abban az esetben állapítható meg, ha a vádbeli tett egyéb vagyon elleni bűncselekmény tényálladékát ki nem meríti. (C. 4660/935., — 3455/936.) Talált dolog és régi kincs jogtalan elsajátítása. 365. §. ^ A Btkv. 365. §-ában említett „találás", valamely dologra való véletlen ráakadás. A jogtalan elsajátításról csak akkor lehet szó, ha a találó a dolgot elveszettnek tarthatja. Az elrejtők az ingók feletti rendelkezési jogukat nem adják fel, az ilymódon elrejtett ingók tehát elveszettnek nem tekinthetők. (C. 6407/936.) Birtoklopás (furtum possessionis). 368. §. Lefoglalt bizományi árunak a tulajdonos részére való viszszaadása a Btk. 368. §-ban meghatározott jogtalan elsajátítás vétségének a tényálladéki elemeit kimeríti. (C. 4863/939.) Orgazdaság. 370. §. Vagyoni haszon végett szerzi meg az ingó dolgot az az egyén, aki a megszerzéssel a saját vagyoni, gazdasági érdekét, egyéni célját akarja előmozdítani. (C. 3577/938.) Az orgazdaság bűncselekményének nem tényálladéki eleme annak megállapítása, hogy az orgazda által megszerzett dolog kinek a birtokából s ki által lopatott el, hanem elégséges az is, ha olyan tények nyertek bizonyítást, amelyekből következtetés vonható a megszerzett dolog lopásból származó voltára. (XIII. 310 = C. 4276/938.) A Btk. 370. §-ában említett sikkasztás fogalma alá a hivatali sikkasztás is tartozik. A hivatali sikkasztás ugyanis a közönséges sikkasztásnak csak egyik minősített esete. A dolog lényege az, hogy a törvény a bűnös eredetű dolgok tudatos megszerzését kívánja büntetni. Az, hogy az alapbűncselekmény alanya magánszemély, vagy közhivatalnok volt-e, a bűnösség szempontjából közömbös. (C. 4497/936.) A Btk. 370. §-ának fogalma alá nem csupán annak cselekménye esik, aki a dolgot magától a tolvajtól, a sikkasztótól, a rablótól, vagy zsarolótól szerzi meg, hanem azé is, aki azt harmadik személytől, például az orgazdától szerzi meg. (C. 1042/935.)