Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)
97 Orgazdaságra lehet következtetni, ha a helyi viszonyokkal és az eladók személyével ismerős vevő a piaci áron alul vásárolt meg, például fiatalabb korú vagyontalan napszámosoktól, gazdasági cselédektől mázsaszámra gabonát. (C. 3527/938.) Olyan dolognak vagyoni haszon végett való megszerzése, amely a Bn. 51. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás útján került birlalója kezéhez, sem orgazdaságot, sem más büntetendő cselekményt nem állapít meg. Valamely dolognak vagyoni haszon végett való megszerzése ugyanis a Btk. 370. §-ába ütköző vétséget csupán akkor valósítja meg, ha a dolog lopás, zsarolás, sikkasztás vagy jogtalan eltulajdonítás vétsége következtében jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez. (XI. 96 = C. jh. 2217/936., — BHT. 682.) Az állandó bírói gyakorlat által követett törvénymagyarázat, hogy a visszaesés, vagy az üzletszerűség, mint a tettes vagy részes cselekményét súlyosabban minősítő körülmény, nem osztható személyes körülmény, amely a többi tettes és részesre nézve tekintetbe nem vehető. Így nem hat ki ezek cselekményére, dacára annak, hogy a többi tettes, vagy részes esetleg az ellopott ingók egy részét szintén megszerzik, azokban szintén részesülnek. A törvény jogi értékelésének princípiumával (1. 74. §) ellenkeznék, ha az orgazda járulékos bűncselekménye minősítésénél — az alapcselekmények visszaesés vagy üzletszerűség címén történt súlyosabb minősítése — figyelembe vétetnék. (XI. 158 = C. 5259/936.) A Btk. 370. §-ának első bekezdése a bűntetti minősítést — minden egyéb megkülönböztetés kizárásával — egyedül ahhoz a feltételhez köti, hogy az orgazda tudja, miszerint az alapcselekmény tettese bűntett következtében jutott a dolog birtokába vagy birlatába. (C. 5865/938.) Az orgazdának cselekménye, aki ismeri az alapcselekmény tettesének, a tolvajnak többszörösen büntetett előéletét (Btk. 338. §), tehát tudja, hogy az általa értékesítés végett átvett ingó dolgok lopás bűntette következtében jutottak a tolvaj birtokába, orgazdaság bűntettét valósítja meg. A visszaesés nem osztható személyes körülmény s a Btk. 74. §-a értelmében csupán a tettes és részesek közötti viszony minősítésénél irányadó, de nem alkalmazható a lopás tettese és a lopástól eltérő tényálladékot tartalmazó orgazdaság tettese közötti viszony vizsgálatánál. (C. 924/1935.) 372. §. Üzletszerű az orgazdaság, ha a vádlott tettét tervszerű ismétlési szándékkal követte el és az ebből eredett vagyoni haszon reá nézve olyan visszatérő vagyongyarapodást jelentett, 7
