Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

95 Az 1881 :LX. tc. 106. §-ában meghatározott, a végrehajtást szenvedettet illető kijelölési és helyettesítési jog a törvény 47. §-ában a végrehajtató részére biztosított kijelölési jog ellensúlyozását szolgálja csupán, de semmiesetre sem alkalmas olyan értelmű következtetés levonására, hogy a végrehajtást szenvedett ezen kijelölési, vagy helyettesítési jogát akként érvényesíthetné, hogy a lefoglalt ingóságot —• az árverésen más ingóval leendő helyettesítés elgondolása mellett — a bírói zár alól, az árverés megtartása előtt, elvonhassa. (XI. 266 = C. 3113/936.) Az a körülmény, hogy a tartozékaitól megfosztott ingatlannak a későbbi árverés során elért vételára a végrehajtató követelésére fedezetet nyujt-e vagy sem, a bűncselekmény megállapítására befolyással nincs. (C. 4977/937.) Az 1920:XXXVI. tc. 72. § szerint a családi birtoknak sem állagára, sem haszonélvezetére végrehajtást nem lehet vezetni. Azonban az 1920 :XXXVI. tc. 72. § csakis az ingatlan állagát védi s csupán annak haszonélvezetét mentesíti. A haszonélvezet eredményeként jelentkező, de az ingatlantól elvált dolgok (termények) önálló jogi léttel bíró s a hivatkozott törvény 72. § alá nem vonható ingókká válnak. A bíróilag lefoglalt dolgokkal — azoknak a bírói zár alól történt feloldása előtt — a birtokos mint sajátjával, nem rendelkezhetik. Ha pedig ezt megteszi, úgy a Btk. 359. §-ban meghatározott bűncselekményt elkövette. Nem változtat ezen mitsem az a tény, hogy a felsőbbfokú bíróság utólag más jogi álláspontra helyezkedve, a lefoglalt ingókat utólag a bírói zár alól feloldotta, mert ezek az ingók bíróilag lefoglalva — minden tekintetben —, még ha foglalás a végrehajtást szenvedő (vádlott) nézete szerint jogi kifogás alá is esik, a vádlott szabad rendelkezése alól mindaddig kivonattak, míg azok a zár alól fel nem oldatnak. A végrehajtást szenvedő tehát, még ha abban a meggyőződésben cselekedne is, hogy a lefoglalás valamely jogszabályba ütközik, a lefoglalt ingók tekintetében szabadon nem rendelkezhetik. (XI. 1020 = C. 2707/937.) Hűtlen kezelés. 361. §. A hűtlen kezelés a csalással és sikkasztással subsidiáris viszonyban áll. A hűtlen kezelés csak az esetben állapítható meg, ha súlyosabb csalás vagy sikkasztás nem forog fenn. (C. 1809/939.)