Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

79 zárja ki annak lehetőségét, hogy az ilyen ingatlan is elidegeníttessék és megterhetessék (1932:IX. te); — amennyiben a hivatkozott tc. 76. §-ának 2. bekezdése, s illetve az abban felhívott 71. §-a értelmében az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül — a megfelelő hozzájárulással — el is idegeníthetők és meg is terhelhetők (VIII. 382 = C. 6009/933.). A bűnösség szempontjából közömbös, hogy a sértett követelését utóbb pl a megajándékozottal szemben esetleg sikerrel érvényesítheti s követelését ettől kezdve be is hajthatja (VIII. 895 = C. 2403/934.). Az üzlet vezetéséhez és a legszükségesebb életfenntartási kiadások céljaira történt eladások jogtalannak nem tekinthetők (C. 3855/934.). 2. §. A Pénzintézeti Központ létesítésére vonatkozó alaptörvény, az 1916: XIV. tc., — amelynek célja a pénzintézeteknek önkormányzati alapon való szervezése, — a javaslat indokolásában pénzintézetekként a részvénytársasági és szövetkezeti alapon működő pénzintézeteket említi. A m. kir. minisztériumnak a hivatkozott törvény 7. §ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzintézeteknek a Pénzintézeti Központ közben jöttével foganatosított önkéntes felszámolása tárgyában 919/1917. M. E. szám — és kényszerfelszámolása tárgyában 920/1917. M. E. szám alatt kelt rendeletei tartalmából az tűnik ki, hogy ezek szerint a rendeletek szerint pénzintézetek alatt csak oliyan kereskedelmi társaságok érthetők, amelyeknek szervezte: igazgatóság, felügyelő bizottság és közgyűlés által működik, vagyis, amelyek részvénytársaságok és szövetkezetek. A 919/1917. M. E. számú rendelet — ennek 2. §-a szerint — oly pénzintézetre is alkalmazandó az itteni feltétel mellett, amely pénzintézet nem tagja a Pénzintézeti Központnak. Az előbbiekből tehát következik, hogy ez a pénzintézet is csak részvénytársaság vagy szövetkezet lehet. A m. kir. minisztériumnak ezek után következő számos rndeletei világos különbséget tesznek a pénzintézetek, — valamint a „bank- és pénzváltó üzlettel foglalkozó bejegyzett cég", úgy a „hitelügyletekkel üzletszerűen foglalozó egyéb cégek" között. És pedig többek között a 6350/1931. M. E. sz. rendelet, amely a csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. sz. rendeletnek valamely pénzintézet érdekkörébe tartozó nyilvános számadásra kötelezett vállalatról rendelkező 38., 39. §-ai a bank és pénzváltó üzlettel fog-