Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

61 A szabadon élő vad uratlan jószág, de az általános magánjogi szabályok szerint nem esik korlátlan, szabad foglalás (occupatio) alá. A vadászatról szóló 1883: XX. t.-c. a vadra nézve a foglalás körét alanyi szempontból megszorította, amidőn csak a vadászatra jogosítottnak adta meg a jogot, hogy a vad tulajdonát foglalás útján megszerezze. Addig, amíg a vad uratlan jószág, a dolog természete szerint senkinek tulajdonában, vagy birtokában nincs. Tehát ki van zárva az, hogy vagyon ellen irányuló bűntett és vétség, pl. lopás, sikasztás, rablás, zsarolás vagy jogtalan elsajátítás tárgya lehessen, — és így orgazdaságnak (Btk. 370. §.), valamint tulajdon elleni kihágásnak (Kbtk. 129. §.) sem szolgálhat tárgyául. Ezek szerint szabad vadnak jogtalan eltulajdonítása esetében nincsen jogalap a kir. bíróságok előtt bűnvádi eljárásra. Azonban a 4850/1903. B. M. sz. rendelet szerint hasznos vadat elfogni és agyonverni tilos és az ilyen cselekmény az idézett rendelet valamint az 1883: XX. t.-c. 26. §-a értelmében vadászati kihágásnak minősül akkor is, ha azt puszta kézzel követik el; — továbbá ugyancsak az 1883:XX. t.-c.-nek 30. és 31. §-a vadászati kihágássá minősíti annak a cselekményét is, aki a madarak tojásait elszedi, vagy aki tiltott időben hasznos vadat vesz, vagy ha a vad nála találtatik (VIII. 748 = Hb. 62/1933.) (Hatáskör: Bpé. 19. §-a alatt). 335. §. A tettesnek ugyanazon személynél több alkalommal elkövetett lopása, — a sértett személy és jogtárgy azonossága és az akaratelhatározás egységes volta következtében —, egy rendbeli folytatólagos bűncselekményt alkot, amely esetben az eltulajdonított ingók értékét — a Btk. 335. §-ra való tekintet nélkül — össze kell foglalni (C. 4234/1933.). 336. §. A lopásnak az „ablakon át benyúlás"-sal történt elkövetésénél a „benyúlás" nem meríti ki a törvény által megkívánt „bemászás" ismérveit (C. 1833/1933.). Gazdasági cselédnek az a cselekménye, hogy a szerződési bérjárandóságul rendelkezésére bocsátott tüzelőanyagnak általa megtakarított részét— a gazda beleegyezése nélkül — elajándékozza, nem a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettének, hanem csupán a gazdasági cselédek jogviszonyairól szóló 1907 :XLV. tc; 27. §-ának első bekezdésébe ütköző és ugyané törvény 57. §-ának 1. tétele szerint minősülő cselédügyi kihágásnak tényálladé-