Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

60 ámbár nagyobb terjedelmű hálóval és a halászatra jogosultnak engedélye s halászjegy nélkül való halászás, — nem a Btk.-be ütköző lopás bűntette, illetőleg vétsége kísérletének, hanem csupán az 1925:XLIII. t.-c. 20. §-ának a) pontjába ütköző halászati kihágásnak tényálladéki elemeit meríti ki. E kihágás szempontjából közömbös, hogy a tettes fogott-e halat, vagy sem (VII. 910 = Hb. 10/1932.). Ellenben akkor, midőn a zárt víz, illetőleg a zárt víz módjára halászható víz halászatára jogosultnak a belegyezése (engedélye) nélkül, — még ha mindjárt halászati jegy birtokában halászott is az illető —, lopási (jogtalan eltulajdonítási) célzat forog fenn, akár fogott halat, akár nem. A zárt vízben élő hal ugyanis nem uratlan jószág, hanem a meder tulajdonosáé. Az eset körülményeihez képest tehát lopás büntette, vétsége, illetőleg kísérlete, vagy tulajdon elleni kihágás (Bn. 51. §.) forog fönn (VII. 911 = Hb. 12/1932., — 16/1932., — 17/1932., — 3771934.). A Balatont a m. kir.földmívelésügyi miniszter 12.222. V. B. 1927. sz. engedélyokiratával zárt víz módjára halászható víznek nyilvánította (Hb. 37/933., — 54/1933.). A gazdasági célra szolgáló hatósági jelek és mérnöki jelvények, valamint az állami földmérési (háromszögelési) jelek, mindaddig, amíg eredeti rendeltetésüknek szolgálatában vannak felállítva, forgalmon kívül álló dolgok (rex extra commercium) és mint ilyenek, magánjogi forgalomnak és váltakozó birtoklásnak tárgyául nem szolgálhatnak. Ennek folytán mind a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894:XII. t.-c. 94. §-nak a) pontja (kihágás), — mind a határ — és földmérési jelek büntetőjogi védelméről rendelkező 1891 :XLI. t.-c. 4. §-a (vétség) az ilyen jelzők szándékos és jogtalan megrongálását, megsemmisítését, áthelyezését, eltávolítását és elvitelét nem közönséges, a Btk. vagy a Kbtk. hatálya alá eső vagyon elleni bűncselekménynek tekinti, hanem különleges (sui generis) bűncselekménnyé nyilvánítja arra való tekintet nélkül, hogy a tettest a cselekmény elkövetésénél jogtalan eltulajdonítási szándék, avagy egyéb célzat vezette (Hb. 49/1933.). A mezőgazdaságról ós mezőrendőrségrői szóló 1894: XII. t.-c. 95. §-ának a) pontja és 97. §-a értelmében kihágást követ el, aki idegen legelőről trágyázó anyagot jogosulatlanul szed, ha az okozott kár összege a 60 pengőt meg nem haladja. Ezen a z értékhatáron túlmenő kár esetében ellenben a cselekményt a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján mint büntettet, vagy vétséget kell elbírálni (VII. 913 = Hb. 51/1931.).