Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

57 lességszegésért, amennyiben az balesettel okozatosan összefügg, büntetőjogi felelősségei tartozik. A körorvos a kerületében a húsvizsgálói teendőket az 1908rXXXVIII. t.-c. 9. §. 9. pontja alapján látja el. (C. 2669/1935.). A lőfegyverrel való lövés, mint az emberi élet kioltására veszélyes cselekvőség fokozott gondosságot követel meg. Még a közönség elől elzárt lőtereken is kötelező oly fiyelmeztető jel kitűzése, mely a lőgyakorlat tartamát jelzi. Fokozottabb mérvben áll ez oly lőtérre, melynek területén emberek közlekedésére szolgáló út van használatban. A biztonsági intézkedések megtételére az az egyén van elsősorban kötelezve, aki a lövéseket megkezdi. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy — valakinek megsérülése esetében — gondatlansága a sérüléssel okozati összefüggésben van, mert hozzájárult egy másik lőgyakorlatot végzőnek a bekövetkezett jogsértéssel közvetlen okozati összefüggésben álló mulasztásához, hogy az nem győződött meg az óvintézkedések foganatosításáról. Ehhez képest az első személy is büntetőjogi felelősséggel tartozik (C. 1394/1936.). „Magas szerelői" munkát végző (villany) szerelőnek ellenőrzésével megbízott munkavezető köteles felügyelni arra, hogy a munkás rendeltetésének megfelelő biztonsági övei használjon. Amennyiben ennek elmulasztása következtében a munkást baleset éri, a bekövetkezett eredmény és a munkavezető gondatlansága között az okozati összefüggés feltalálható, akit büntetőjogi felelősség terhel (VII. 1043 = C. 2951/ 1933.). A vadászati szabályok a puskásokkal szemközt történő úírvnevezett „ráhajtás" esetében, a hajtott terület felett való átlövést nvílván csak az alatt a feltétel alatt tartják megengenhetőnek ha az átlövés a mások testi épségét, vagy életét nem veszélvezteti. A vadásznak, aki ilyen lövésre határozza el magrát, abban a biztos tudatban kell cselekednie, hogy azon a területen, melyet a lövése pásztáz, nem tartózkodnak emberek. A körültekintő vadásznak, gyakorlati tapasztalatai alapján, a szórás rendellenességeire is számítania kell és a lövést csak olyan helyzetben és körülménvek között szabad leadnia, ahol a fáradt és illetőleg összeütközés következtében irányukat változtató serétszemek sem veszélyeztetnek senkit sem. Véletlennek jogi értelemben, csak olyan eseménvt lehet érteni, amelyet a fél egyáltalán nem. még megfelelő körültekintés esetén sem láthat előre (IX. 995 = C. 2525/1935.).