Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

40 A védekezési szabadság nem terjed ki ártatlan egyén­nek bűncselekménnyel való meggyanúsításáig, s így nem ter­jed ki arra, hogy valaki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével tudva hamisan vádoljon (X. 574 — C. 5298/ 1935.). 228. §. A Btk. 228., 229. §-aiban említett büntető, illetve bűn­vádi eljárás alatt nemcsak a „bírói" eljárás, hanem a bűn­cselekmények üldözésére hivatott bármely hatóságnak a ha­misan vádolt ellen irányuló eljárása, így a rendőri nyomozás is értendő. Egy formailag ugyan meg nem szüntetett, de va­lójában egy bizonyos személlyel szemben elejtett nyomozás­nak újra folyamatba tétele, a Btk. 228. 229. §. szempontjából, olybá veendő, mintha a nyomozás elsőízben tétetnék folya­matba (C. 5092/1933., — BHT. 608.). A hamis vádnak az az esete, melynek fegyelmi vétség a tárgya, mindig magánindítványra üldözendő s így az a kérdés, vájjon a panasz alapján az eljárás folyamatba téte­tett-e vagy sem, a hamis vádnak csupán a büntetőügyekkel kapcsolatos eseteinél jön a magánindítványi jelleg szempont­jából tekintetbe. Ugyanis a Btk. 228. §-ának azon rendelkezé­sében, hogy a hamis vád hivatalból csak akkor üldözendő, ha ennek alapján a, „büntető eljárás" a vádlott ellen már megindíttatott, implicite bennfoglaltatik, hogy csak büntető eljárással kapcsolatos hamis vád esetén lehet hivatalból való eljárásnak helye, mert az kifejezetten csak a büntető eljáras­sál kapcsolatos esetre nézve teszi meg azt a megkülönböztetést, hogy annál a hivatalból való üldözést az eljárás folyamatba­tételétől teszi függővé; — ugyanekkor a fegyelmi eljárással kapcsolatos hamis vád eseteiről ilyen értelemben nem intéz­kedik, amiből következik, hogy az utóbbiakat viszont fel­tétlenül ki akarta zárni a hivatalból üldözendő esetek közül (VIII. 197 = C. 5682/1933.). Erőszakos nemi közösülés. 232. §. Az állandó bírói gyakorlat szerint a nemi közösülő o be van fejezve a nemző részek érintkezése által és nem szüksé­ges, hogy a férfi himtag a női hüvelybe, nemzésre alkalmas módon behatoljon és ennek folytán a magömlése bekövetkez­zék (VIII. 621 = C. 1552/1934., — IX. 655 — C. 901/1935., — C. 2790/1935., — 1255/1936.). Elkövethető tehát a nemi közösülés akkor is, ha a cse­lekmény szenvedő alanya fejletlen leánygyermek, akivel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom