Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

41 közösülés egy felnőtt férfi részéről — a nemi részek diszproporciója miatt — természetileg kivihetetlen (C. 1782/1933.). A kir. Kúriának, a fönti jogi álláspontjával szemben, van olyan határozata is, hogy: Az erőszakos nemi közösülés bűncselekményének bevégzettségéhez nem elegendő a nemi részeknek csupán külső érintkezésbe hozatala, hanem az szükséges, hogy a nemi részek egyesüljenek, vagyis a behatolás megtörténjék. A nemi közösülés, élettani értelme szerint ugyanis a nemi részek egyesítését jelenti, ami a férfi nemző résznek a nő nemi részébe való bevezetésével történik meg (C. 5738/1936.). Ha a 12 éven aluli gyermek a közösüléssel szemben akaratát nyilvánítva ellenállt és védekezett, úgy hogy őt arra erőszakkal és fenyegetéssel kellett kényszeríteni, akkor nem lehet helyesen azt mondani, hogy a vádlott a sértett akarata nyilvánítására tehetetlen állapotát használta fel arra, hogy vele közösüljön; — ily esetben tehát a bűncselekmény a Btk. 232. §-ának nem a 2., hanem az 1. pontja és pedig csakis az 1. pontja szerint minősül (C. 1804/1934., — IX. 655 = C. 901/ 1935.). Az életének 12-ik évét be nem töltött nőszeméllyel nem erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetet közösülés tehát a Btk. 232. §-ának nem az 1., hanem abból az okból, mert az ilyen személyt akarata nyilvánítására képtelennek kell tekinteni, — a 2. pontja alapján válik bűncselekményé (C. 5736/1934.). Amennyiben a vádlott a sértettel, annak 12 éven aluli életkorában és 12. évét meghaladóan is, 14 éves koráig, folytatólagosan nemileg közösül, akkor a cselekményét egyrendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk. 232. §. 2. pontjában meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettének és a Btk. 236. §-ban meghatározott megfertőzés bűntettének (Btk. 96. §.) kell minősíteni (C. 5978/1935.). A közösülésnek ugyanazon alkalommal való megismétlése, halmazatot nem állapít meg, még akkor sem, ha a tettes a második közösülést a kezei közül kiszabadult sértetten, annak utóiérése után és újabb erőkifejtés alkalmazása mellett, bar nem ugyanazon a helyen, hanem távolabb végezte el (VIII. 148 = C. 5792/1933.). Szemérem elleni erőszak. 233. §. A Btk. 233. §-ában foglalt büntető rendelkezés arra van hivatva, hogy a nőt erőszakkal, fenyegetéssel, vagy a Btk. 232. §-ának 2. pontjában meghatározott állapotában házassá-