Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

33 A kapitalizmus, mint a termelés ama rendszere elleni támadás, melyben a töke vezérszerepet visz, ha ez tárgyilagos, tudományos alapon történik, nem esik a büntető törvények súlya alá. Annak hangsúlyozása azonban, hogy az ipari munkások és munkásnők tömegei fogcsikorgatva kénytelenek tűrni a kapitalizmus bér diktatúráját, mely a legvadabb könyörtelenséggel teremti meg az alacsony munkabéreket, — a kapitalista termelési rend alanyait, a tőkés, a munkaadó osztály tagjait tünteti fel gyűlöletes színben a munkások előtt. A munkások előtt aligha lehet gyűlöletesebb színben jellemezni a munkaadók osztályát, mint annak kiélezett hangoztatásával, hogy ezek vad könyörtelenséggel szorítják le a munkások béreit. Az ilyen támadás megvalósítja a Btk- 172. §. 2. bekezdésében meghatározott vétség tényálladékát (VII. 1108 = C. 3677/933.). A munkanélkülieket nem lehet a Btk. 172. §. szempontjából osztálynak tekinteni, hiszen munkanélküli a társadalmi tagozódásra tekintet nélkül mindenki, akit a gazdasági válság kenyerétől megfoszt (C. 6074/934.). A szociáldemokrata párt törvényesen elismert politikai párt s a párt tagjai úgy felszólalásaikban, mint írásaikban állandóan hangoztatják, hogy a jelenlegi társadalmi rendszerrel nincsenek megelégedve. Ha a változtatásra irányuló törekvések a törvény korlátai között keresnek érvényesülést, azok ellen a büntető törvények szempontjából nem lehet kifogást tenni (VIII. 1093 = C. 3760/934.). A járási testnevelési (levente) vezető a 9000/1924. V. K. M. számú rendelet 12. §-a értelmében hatósági jogokat gyakorol, s így ennek törvényes hatáskörében kiadott rendelete ellen engedetlenségre intézett felhívás a Btk. 172. §. első bek. ütköző bűncselekményt megállapítja (C. 3109/934.). Izgatást követ el az, ki az ügyvédek összességének működését olyan gyűlöletes színben tünteti föl, ami már meghaladja a jogos kritika határait (C. 3692/935.) A zsidóság Magyarországon hitfelekezetet alkotván, a zsidóságnak — a nyilvánosság előtt — akár gazdasági, akár más címen oly színben való feltüntetése, hogy az a nem zsidó vallásuaknak anyagi és erkölcsi megrontására tör, azért, hogy azután fölöttük, mint rabszolgák felett uralkodjék, ami pedig nemcsak megvetést válthat ki a többi felekezetbtliekből, hanem egyben a szenvedélyek, harag és düh, tehát a gyűlölet felkeltésére is a legnagyobb mértékben alkalmas (C. 1696/934., — IX. 151 = C. 5423/934.). Viszont a zsidóság szereplésének és gazdasági helyzetének oly módon való jellemzése, — hogy a zsidóság számára-