Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

34 nyát meghaladó mértékben szerepelt és szerepel a kommünvezérek és valuta csempészek között, túlnyomó számban helyezkedett el a bankárok soraiban, ellenben a gazdasági és más cselédek, valamint a nehéz testi munkából élő munkásság kategóriájában zsidó nem található, — egyáltalán nem új . Ez a kérdés a múltban a sajtót is már gyakran foglalkoztatta, és így atekintetben, hogy a közlemény beállítása mennyiben fedi a valóságot, mindenkinek kialakulhatott már a meggyőződése. Éppen ezért ezeknek a kérdéseknek felszínen tartása és minden további megjegyzés, színezés, vagy következtetés nélkül való puszta megismétlése nem alkalmas arra, hogy zsidóságot jelentő izraelita hitfelekezetű állampolgárok iránt a más hitfelekezethez tartozókban a gyűlölség érzését váltsa ki, avagy a már netán meglévő kedvezőtlen hangulatot a gyűlölségig fokozza (X. 133 — C. 3564/935.). „Pucolj zsidó, míg nem késő" felhívásnak izgató tartalma nincs. Éppen ezért nem is alkalmas arra, hogy a zsidóság, mint felekezet ellen, bárkit is gyűlöletre izgasson.^ Ellenben kétségtelen az, hogy a felírásnak egy helység házainak falán való alkalmazásának, a helység zsidó lakosai ellen irányuló fenyegető jellege van, amennyiben a helység zsidó vallású lakosait közelebbről meg nem határozott, de a Kbtk. 4JL. §-ában foglalt felsorolás alá vonható, erőszakos cseiekménvek elkövetésével fenyegeti. E fenyegetés félelemgerjes/Jlésére alknioias voltánál fogva, bűncselekmény ugyan, de ízi;atc tai'fabm hiányában, az nem a Btk. 172. §-ának másodiK í.ekezdésében meghatározott bűncselekményt, hanem, a fenyegetetttek nagyobb' számára figyelemmel, a Kbtk. 4i. §-ának második bekezdésében foglalt kihágást állapítja meg (C. 1501/935.). A Btk. 172. §-ába^ ütköző^ izgatásnak az 1912:LXI1I. t.-c. 19. §-a szerint való minősítése a törvénynek, — s a.inak alapján kifejlődött állandó bírói gyakorlatnak , — megfelel (VIII. 302 = C. 6260/933., — C. 4265/934., — BHT. 930.).