Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

26 vádi eljárás lefolytatását célozza, magánindítványnak kell tekinteni (IX. 77 *= C. 4729/934.). A Bp. 566., 570. és 574. §-aiból, valamint a Bpn. 37. §_ából — a kir. Kúrának 9285/927., 9341/927., 2518/928. sz. határozataiban kifejezésre jutó állandó gyakorlata szerint, — nyilvánvaló, hogy sajtójogi szempontból a vádlottnak ítél­kezés tárgyát képező tette nem az egész sajtóközlemény, ha­nem ennek csupán azon része, amelyek miatt a vádló vádat emelt. Amennyiben tehát a vád tárgya magánindítványra ül­dözendő bűncselekmény, a magánfélnek a Btk. 112. §-ában említett naptól számított 3 hónap alatt indítványát a sajtó­közleménynek mindazon kitételeire vonatkozólag elő kell ter­jesztenie, amelyek miatt a vádat emelni és fenntartani szán­dékozik (VII. 1091 = C. 3552/933.). 113. §. Az anya, a törvényes atya helyett, annak akadályozta­tása esetén, a kiskorú gyermeke érdekében eljárni, s így magánindítványt előterjeszteni jogosult (C. 1398/936.). Magánindítvány visszavonása. 116. §. A magánindítvány a Btk. 115. és 116. §-ok értelmében oszthatatlan; — ennek folytán abban az esetben, ha a bűn­cselekményben többen, mint tettesek, vagy részesek működ­tek közre: a magánindítványnak a közreműködők egykére történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is. Ezzel szemben a vádnak azon okból való elejtése, hogy a vádlott ellenében a bűncselekmény nem bi­zonyítható, a vádelv oszthatóságának elvéből kifolyóan, nem jár a Btk. 116. §-ban jelzett joghatállyal, (VIII. 78 = C. jh. 5307/933., VIII. 98 = C. 5570/933., BHT. 332.); hasonló­képpen nem bír a jelzett hatállyal az indítvány visszavonása azzal a vádlottal szemben, akinek a terhére rótt cselekménye külön, önálló bűncselekmény (VIII. 803 = C. 2322/984., — BHT. 26.). A Btk. 116. §-ának 2. bekezdése értelmében az elsőfokú ítélet meghozatala után a feljelentés visszavonása már ha­tálytalan (C. 3206/934.). A büntetés végrehajtását kizáró ok. 117. §. A magyar közjog értelmében a kegyelmezés felségjogát a király, mint az igazságszolgáltatás kútfeje, jelenleg pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom