Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)
22 A II. Bn. csupán a pénzbüntetéssel büntetendő cselekmények halmazatára szabandó büntetés tekintetében hozott új szabályt (II. Bn. 7. §-a) (IX. 102 = C. 4980/934.). Az erőszakos nemi közösülésnél a sértett nő mellének megharapása, testi sértésként, önálló jogi értékelést igényel (C. 2395/935.). Hatósági közegnek hivatása gyakorlásában fenyegetésekkel való megakadályozása s ugyanekkor vele szemben sértő kifejezések használása esetében, ha mindkét cselekményt egyazon alkalommal, ugyanazon hatósági személy hivatali eljárása rendén, folyamatosan: térbeli és időbeli öszszefüggésben, egységes akaratelhatározás folyományaként követték el, — a védett jogi érdeknél fogva azonos jellegű két bűncselekmény anyagi halmazatban állásáról nem lehet szó, hanem az enyhébb beszámítású hatóságsértés kihágása (KTbtk. 46. §.), a súlyosabb minősítés alá eső hatósági közeg elleni erőszak vétségébe (Hv. 4. §. 2. bek.), mint en:iek egyik részcselekménye, jogi egységet alkotó módon beolvad (IX. 1046 = C. 2680/935.). A csendőrség és tőkés osztály elleni izgatásnál a veszélyeztetett jogi érdek különböző; az egyiknél a vagyonos osztály a maga egészében, a másiknál pedig a csendőrség intézménye van megtámadva. Ha tehát mindkét izgatás fennforog, akkor a bűncselekmények anyagi halmazatát kell megállapítani, vagyis külön kell értékelni az osztály (Btk. 172. §. 2. bek.) és külön a csendőrség ellen (1921:111. t.-c. 6. §. 1. bek.) irányuló izgatást (X. 495 =*= C. 821/936.). Hamisított közokiratoknak egy időben való használata a cselekményt egységessé nem teszi (C. 6056/934., —BHT. 318.). Amennyiben egy közokiratban (pl. adófőkönyvben) eszközölt — de egymástól élesen megkülönböztethető, külön tárgyra és ügyre vonatkozó, különálló hamisítások (hamis bevezetések) különböző, egymással össze nem függő jogsérelem előidézésére, vagy előidézhetésére alkalmasak, a hamisítások a sértettek és az előidézhető jogsérelmek szerint — az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően — egymással anyagi halmazatban álló külön bűncselekményeknek minősítendők (X. 408 = C. 3527/935.). A lopások, amelyeket különböző sértettek kárára, — különböző helyen —, más és más akadályok leküzdésével, egymástól különálló akarati elhatározás eredményeként követnek el, — még ha azok ugyanarra a napra esnek is pl. ugyanazon vásáron követnek is el, — egységbe össze nem foglalhatók és egyrendbeli folytatólagosan elkövetett bűncselekménynek nem minősíthetők (C. 3772/935.).