Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

23 Személyi és tárgyi azonosság, valamint az akaratelhatározás egysége alapján, folytatólagosan elkövetett rágalmazást képez ugyanazon tisztviselőnek közvetlen, valamint felettes hatóságához intézett beadványban foglalt rágalmazás (C. 5315'935.). A sajtótermék újbóli közlése nem egyéb, mint ugyanazon cselekménynek több ízben való elkövetése; ha tehát a különböző helyen, időben és módon közzétett sajtótermékek tartalma miatt a tettest egyszerre vonják felelősségre, a Btk. 96. §-a szerinti anyagi halmazatot kell megállapítani. ítélt dologról nem lehet szó (IX. 504 = C. 264/935.. A szándékos emberölés és a hatósági közeg elleni erőszak (Hv. 4. §.) más-más jogterületen mozog és más-más különálló jogi érdekeket sért, miért is nem cselekményegység (Btk. 95. §.)_, hanem a bűncselekmények anyagi halmazata (Btk. 96. §.) forog fönn (C. 1797/935., — BHT. 280., 312.). 104. §. A Btk. 104. §. alapján összbüntetés kiszabásának akkor van helye és pedig: a Btk. 104. . 1. pont alapján, ha az összbüntetés kiszabása idején a külön ítéletekben jogerősen megállapított szabadságvesztésbüntetések közül még egyik sincs teljesen végrehajtva; a Btk. 104. §. 2. pontja esetében pedig, amint azt a B. I. 4206/922. sz. jogegységi határozat is kimondja, csak akkor, ha az elítéltet szabadságvesztésbüntetésének még a végrehajtása alatt újból szabadságvesztésbüntetésre jogerősen elítélik és a büntetéseknek egyfolytában való kiállása lehetséges (C. 477/ 936.). Az összbüntetés kiszabásának fogalmi kelléke tehát az, hogy az összefoglalandó büntetések egyike se legyen az összbüntetés kiszabásakor végrehajtva és így meg legyen a lehetősége annak, hogy az elítélt az összefoglalt büntetéseket egyfolytában — megszakítás nélkül — állja ki (X. 83—C. 5178/935.). Amennyiben elítélt az első büntetésének kitöltése után nem került szabadlábra, hanem egy másik ügyben nyomban letartóztatásba helyeztetett, —.ez a letartóztatás pedig beszámíttatott az ugyanebben az ügyben utóbb kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe, — úgy ez a letartóztatás a jogerősen kiszabott második szabadságvesztésbüntetés részévé vált és mint ilyen, közvetlenül, megszakítás nélkül kapcsolódóit hozzá az első szabadságvesztésbüntetéshez. A két büntetés között tehát megszakítás nem következett be. E szerint az