Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

23 Személyi és tárgyi azonosság, valamint az akaratelhatá­rozás egysége alapján, folytatólagosan elkövetett rágalma­zást képez ugyanazon tisztviselőnek közvetlen, valamint fe­lettes hatóságához intézett beadványban foglalt rágalmazás (C. 5315'935.). A sajtótermék újbóli közlése nem egyéb, mint ugyan­azon cselekménynek több ízben való elkövetése; ha tehát a különböző helyen, időben és módon közzétett sajtótermékek tartalma miatt a tettest egyszerre vonják felelősségre, a Btk. 96. §-a szerinti anyagi halmazatot kell megállapítani. ítélt do­logról nem lehet szó (IX. 504 = C. 264/935.. A szándékos emberölés és a hatósági közeg elleni erőszak (Hv. 4. §.) más-más jogterületen mozog és más-más külön­álló jogi érdekeket sért, miért is nem cselekményegység (Btk. 95. §.)_, hanem a bűncselekmények anyagi halmazata (Btk. 96. §.) forog fönn (C. 1797/935., — BHT. 280., 312.). 104. §. A Btk. 104. §. alapján összbüntetés kiszabásának akkor van helye és pedig: a Btk. 104. . 1. pont alapján, ha az összbüntetés kisza­bása idején a külön ítéletekben jogerősen megállapított szabadságvesztésbüntetések közül még egyik sincs teljesen végrehajtva; a Btk. 104. §. 2. pontja esetében pedig, amint azt a B. I. 4206/922. sz. jogegységi határozat is kimondja, csak akkor, ha az elítéltet szabadságvesztésbüntetésének még a végrehajtása alatt újból szabadságvesztésbüntetésre jogerősen elítélik és a büntetéseknek egyfolytában való kiállása lehetséges (C. 477/ 936.). Az összbüntetés kiszabásának fogalmi kelléke tehát az, hogy az összefoglalandó büntetések egyike se legyen az össz­büntetés kiszabásakor végrehajtva és így meg legyen a lehe­tősége annak, hogy az elítélt az összefoglalt büntetéseket egyfolytában — megszakítás nélkül — állja ki (X. 83—C. 5178/935.). Amennyiben elítélt az első büntetésének kitöltése után nem került szabadlábra, hanem egy másik ügyben nyomban letartóztatásba helyeztetett, —.ez a letartóztatás pedig beszá­míttatott az ugyanebben az ügyben utóbb kiszabott szabad­ságvesztésbüntetésbe, — úgy ez a letartóztatás a jogerősen kiszabott második szabadságvesztésbüntetés részévé vált és mint ilyen, közvetlenül, megszakítás nélkül kapcsolódóit hozzá az első szabadságvesztésbüntetéshez. A két büntetés között tehát megszakítás nem következett be. E szerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom