Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

181 Sérelmes jogügylet érvénytelenítése. 490. §. A Bp. 490. §-a szerint a büntető bíróság csak azokat a jogügyleteket nyilváníthatja egészben vagy részben érvényteleneknek, amely jogügyletek vádlottal köttettek és ezeknek teljes vagy részleges érvénytelenségét vonja maga után a vádlott bűnösségének megállapítása (VIII. 673 •= C. jb. 1672/934.). Végrehajtás. 495. §. A kir. ügyész jövedéki kihágást ügyben kiszabott büntetés végrehajtása körében az elítélt esetleges sérelmére szolgáló körülmények elhárításáról — a pénzügyi hatóságtól függetlenül is — gondoskodni köteles. így különösen, ha a végrehajtás során valamely bűnvádi határozat értelmezéséhez, a megállapított büntetés számításához kétség fér, a Bp. 495. §-a szerint, amely „a jövedéki kihágások eseteiben követendő bírósági eljárás szabályainak újabb megállapításáról (Jbp.) rendelkező 31.000/928. I. M. sz. rendelet 3. §-a értelmében jövedéki büntető ügyekben is alkalmazandó, a kir. ügyészség ama bíróság határozatát tartozik kikérni, amelynek Ítélete a kétségre okot adott. (B. T. j. 1800/937.). A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának megkezdése. 506. §. A Bp. 506. §. alapján letartóztatási intézetben eltöltött idő nem előzetes letartóztatás, vagy vizsgálati fogság, hanem büntetés, az tehát a Btk. 94. §. alapján beszámítás tárgyává nem tehető (IX. 457 = C. 5773/934.). Összbüntetés és egyesített büntetés utólagos kiszabása. 517. §. A Bp. 517. §-a szerint összbüntetésbe csakis jogerős szabadságvesztésbüntetések foglalhatók, de azok közül is csupán a még ki nem töltött büntetések. Ha az elítélt büntetését a Bp. 506. §-a értelmében, egy előző büntetés kiállása után megkezdi, ezáltal az utóbbi büntetés még nem vált jogerőssé (31. számú büntető jogegységi döntvény), s így még nem alkalmas összbüntetésbe foglalásra (VIII. 620 s= C. 2621/934.). 518. §. Az összbüntetés mértékének meghatározásánál, a Btk. 96., 10 i. §-aiban és a Bp. 518. §. 7 bekezdésében kifejtett jog-