Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

182 elvekre tekintettel, az egynemű szabadsagvesztesbuntetes esetében a külön ítéletekkel kiszabott büntetéseknek egyszerű összeadása helyt nem foghat, hanem annak figyelembevételével, hogy az illető büntetések egyhuzamban való kiállása aránytalanul súlyosbítja az elítélt helyzetét, a büntetések tartama arányosan leszállítandó (IX. 404 = C. jh. 535/935.)Ezt az elvet mondja ki a büntetések egyesítésénei a 18. sz. T. H. (BHT. 89.) is, mely különböző nemű szabadságvesztésbüntetések egyesítése esetében is kötelezővé teszi az arányosítást (C. 6009/934., — 969/935.). Az összbüntetés kiszabása tárgyában előterjesztett indítványt s illetve kérelmet az elitélt a kir. ügyészség, esetleg a letartóztatási intézet vezetősége elé is terjesztheti, — mert az általa kért beszámítás a büntetés végrehajtásának keretébe tartozik (C. 4221/934.). A járásbíróság hatáskörébe tartozó vétség és a törvényszék egyesbíróságának hatásköre alá eső, de a Te. 110. §. alapján a járásbírósághoz utalt bűntett miatt kiszabott büntetésnek összbüntetésbe foglalásánál — a BHT.-ba felvett 519. számú jogegységi kúriai határozat hasonlatosságára — az összbüntetés kiszabása a nagyobb hatáskörű bíróság, vagyis a törvényszék hatáskörébe tartozik (VIII. 676 = C. 2949/934.). összbüntetés kiszabása iránt indított bűnvádi perben semmisségi panasznak, a Bp. 518. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, csupán az ítélet ellen van helye. — Abban az esetben, ha a kir. törvényszék végzéssel utasította el az elítélt részéről előterjesztett kérelem teljesítését, úgy az ellen, a Bp. 378. §-ának első bekezdéséhez képest, egyfokú felfolyamodásnak van helye, amelynek elbírálása a kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik (C. 2332/934.). Eljárás a járásbíróság előtt. 527. §. Az eljárás megindítása a Bp. 527. §. első bekezdésében említett azon okból, hogy a cselekmény nem büntethető, csak akkor tagadható meg, ha a följelentett tett vagy egyáltalában nem valósítja meg valamely bűncselekmény tényálladékat, vagy megvalósítja ugyan, de a bűnvádi eljárást, vagy vagy büntethetőséget kizáró olyan ok forog fenn, — amelyn^ fennforgása már magából a följelentésből is kétségtelenül kitűnik (pl. elévülés, kegyelem, korhiány). A Btk. 76. §-ában említett beszámíthatóságot kizáró kö-