Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

179 402. §. Az újrafelvett perben hozott kir. ítélőtáblai ítélet ellen csak akkor van helye anyagi jogi okon semmisségi panasznak, ha az alapperbeli tényállás részben, vagy egészben változott. Ha ez meg nem történt, nincs alapja a jogerőt megbolygató új felülvizsgálatnak (VIII. 650 = C. 157/934., — C. 497/934., — 983/934., — IX. 460 = C. 1134/935., — C. 4148/935., — BHT. 740., — 841.). A Bp. 462. §-a értelmében az alapperben kiszabott büntetés csak akkor változtatható meg, ha a bíróság az alapperben hozott ítéletnek a bűnösségről, vagy a minősítésről rendelkező részét hatályon kívül helyezi. Ellenesetben az alapítéletet hatályában fenn kell tartani (VIII. 17 = C. jh. 4752/ 933,, — L. Bp. 446. §. alatt is). Az elítélt terhére elrendelt újrafelvétel esetén, ha az ügyészség a vádat elejti,, vagy az ítélet ellen fellebbvitellel nem él, a sértett a vád képviseletét nem veheti át, illetőleg az ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet. (A kir. Kúriának a a BHT. 914. szám alatt felvett 22. számú jogegységi döntvénye.) Az újrafelvételi eljárás során felmentett elítélt elítélését célzó semmisségi panasz bejelentése, valójában a vádlott terhére használt perorvoslat fogalma alá esik és így annak a sértett, mint pótmagánvádló részéről használata éppen úgy ki van zárva, mint az elítélt terhére elrendelt újrafelvétel során történt ügyészi vádelejtés, vagy ügyészi megnyugvás esetén (IX. 262 = C. 604/935.). Igazolás. 466. §. A szórakozottságból, vagy figyelmetlenségből származó mulasztásokat csak renkívüli esetben lehet véletlennek elfogadni (C. 3403/933.). Az ügyvéd részéről elkövetett jogi természetű mulasztás — az igazolás szempontjából — nem vétlen késedelem (C. 772/9350467. §. Az igazolás kérdésében hozott kir. ítélőtáblai végzés nem tartozik a Bp. 426. §-ának 3. pontjában megjelölt azok közé a végzések közé, amelyek ellen semmisségi panasz használatának van helye (C. 5854/934.). 12*