Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

174 ben, csak a semmisségi panasszal élő fél van jogosítva kérni (C. 1261/934.). II. Bn. 33. §. A ténymegállapítás iratellenessége miatt — a II. Bn. 33. §. utolsó mondata értelmében — perorvoslat nem használható (C. 2662/933., — 2416/935.). A hamis tanuzás bűntetténél a tanúvallomás valótlanságának (objektív hamisságának) kérdése mindig ténykérdés, amelynek felülvizsgálatába a kir. Kúria nem bocsátkozhat (C. 287/934., — 5073/935.) Tárgyalás. Bp. 436. §. A közvádlónak a helytelen minősítés miatt a vádlott terhére bejelentett perorvoslata folytán a kir. Kúria, a Bp. 436. §-ának negyedik bekezdése, a Bp. 418. §-ának első bekezdése értelmében a minősítés kérdésében nincs kötve a vádbeli bűncselekménynek a vádló által vitatott minősítéshez, tehát korlátlanul ítélhet, mint a Bp. 325. §. értelmében az elsőbíróság (C. 5043/936., — BHT. 839.). Egyéb eljárási szabályok megfelelő alkalmazása. 439. §. Ha a másodfokú ítélet ellen egyedül a vádlott, még pedig csak a büntetés enyhítése végett jelentett be semmiségi panaszt, az alsófokú bíróságok azonban a Btk. 92. alkalmazása mellett kiszabható legkisebb büntetést állapították meg, — ilyen eseben az 1907:XVIII. tc. 1. §. és Bp. 400 §. 3.. pontja, f- 401., §. 3. pontja és a 439. §. egybevetett értelme szerint semmisségi panasznak nincs helye (C. 4012/933.). Perorvoslat a jogegység érdekében. 441. §. A Ppé. 75. §-ának rendelkezései csupán a Kúriának a 70. §. ételmében hozott határozataira, vagyis ú. n. jogegységi döntvényeire és teljesülési határozataira (döntvényeire) vonatkoznak, de nem vonatkoznak a jogegység érdekében a Bp. 44L és 442. §-ában szabályozott perorvoslat folytán hozott határozatokra, amelyek — amint azt az 59.200/1912. I. M. számú rendelet 17. §-ának utolsóelőtti bekezdése külön is kiemeli,—nem jogegységi döntvények, — amelyekre úgy a Ppé. IV. címének, mint az idézett rendeletnek rendelkezései csak annyiban vonatkoznak, amennyiben ezt a perorvoslatot is a