Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

159 Hatóság előtti rágalmazás (Bv. 20. §.) miatt emelt vád esetében a lefolytatott eljárás során a bíróság egyszerű rágalmazást nem állapíthat meg, mert a cselekménynek ez a két csoportja egymástól nemcsak eltérő jogi természetű, de eltérő perkezelést is igényel. Ily eltérő minősítésre áttérésnek csak abban az esetben lehet helye , ha a bíróság a főtárgyaláson a Bp. 325. §. 3. bekezdése értelmében figyelmezteti a feleket arra az eshetőségre, hogy a vádbeli cselekményre oly minősítés alkalmazható, mely a védelemnek új irányban való előkészítését teszi szükségessé és tudtul adja a vádlottnak, hogy a védelem előkészítése céljából a főtárgyalás elnapolását, esetleg vizsgálat elrendelését is indítványozhatja (VIII. 424 = C. 656/1934., — BHT. 865.). Ugyanazon szöveg miatt osztály elleni izgatás címén emelt vád esetében a tettazonosság sérelme nélkül meg lehet állapítani az Átv. 5. §-nak első bekezdésébe ütköző izgatást, mivel a veszélyeztetett jogi érdek azonos: az állam rendjének, belbékéjének megtámadásáról van szó (C. 1252H.935.). Az a körülmény, hogy a közvádló sajtó útján elkövetett vétség miatt emelt vádat a vádlott ellen, a köztörvényi felelősség megállapításának nem akadálya, mert a vádban megjelölt és az ítéletben megállapított kitételek azonosak, egyező a megsértett jogérdek is. A köztörvényi felelősség tehát a tettazonosság elvének sérelme nélkül megállapítható (-•' 519 = C. 5575/1935.). Ugyanazon kijelentésért az izgatás miatt emelt vád nem terjed ki a rágalmazásra, mert az érdekazonosság a kettő között nem forog fönn, mivel a Btk. 172. §. a társadalom békéjét, a Bv. pedig az egyéni becsületet védi (C. 656/1934.). 326. §. Az akarategység, a tudat, valamint a szándék hiánya nem tény, hanem jogkérdés, melyeknek meg nem állapítása esetén a felmentés a Bp. 326. §. 1. pontja alapján történik (C. 902/1934., — BHT. 916.). Magánvádlónak ugyanazon személy által, ugyanazon alkalommal, ugyanazon jogellenes cselekménnyel történt testi bántalmazása miatt törvénysértő lenne az illetőnek testi sértés, valamint durva becsületsértés miatt is való felelősségre vonása. Ha az egyik bűncselekményért folyó perben a bíróság már határozatot hozott, tettesnek a másik címen való további felelősségrevonása a „ne bis in idem" elvébe ütközik. (C. jh. 3348/1935.)