Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

160 A bíróság jogerős ítéletével már elbírált bűncselekménynyel jogi egységbe nem hozható az utóbb elkövetett bűncselekmény csak azért, mert a kár ugyanazon sértett sérelmére követtetett el, ha a két cselekmény között nagyobb időköz mutatkozik, az elkövetés módja, a bekövetkezett kár is különböző, s külön akaratelhatározással voltak elkövetve (C. 3871/ 1935.). 327. §. Az összbüntetés neme és mértéke az alapul szolgáló büntetési tételek egybevetéséből alakul ki, s ezért nem elég csupán a legsúlyosabb büntetést magában foglaló törvényhelyet felhívni (C. 757/1936.). Szigorított dologházba utalásnál nem szabatos kifejezés, hogy az „főbüntetésként" történt, hanem azt kell az ítéletben kimondani, hogy: „a bíróság vádlottat határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül, szigorított dologházba utalja (C. 1399/1932.). Jegyzőkönyv. 331. §. A kiigazítási kérelem tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen semmilyen alakban sincs helye perorvoslatnak. A felsőbb bíróság a Bp. 332. §. 3. bek.-ben biztosított jogát akkor gyakorolhatja, mikor az ügy a fellebbviteli eljárás során elébe kerül. Ennek a rendelkezésnek azonban nem adható olyan értelmezés, mintha emellett az elsőfokú döntés véglegessége a gyakorlatban nem érvényesülne (IX. 261 = C. 622/1935.). A kir. Kúria e határozatban kifejtett jogi álláspontjával ellentétben álló magyarázatot fűz a hivatkozott §-hoz, amidőn kimondja, hogy: Az elsőbíróságnak a kiigazítási kérelem tárgyában hozott elutasító határozata ellen felfolyamodásnak van helye (Bp. 332. §. 3. bek.) de semmiségi panasz keretében ez a kérdés már nem érinthető (C. 4388/1933.). Felfolyamodás. 378. §. A Bp. 378. §-ának 1. bekezdésében lefektetett általános szabály szerint végzés ellen csak egyfokú felfolyamodásnak van helye, s annak is csak akkor, ha* azt a törvény kifejezetten ki nem zárja.