Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

150 A felhatalmazás meg-, vagy meg nem adása ténykérdés, és ez okból a tényállás megállapítására hivatott bíróságok az ügy törvényszerű elbírálásához szükséges tényállás tisztázására és esetleges pótlása végett, annak kiegészítését elrendelni és foganatosítani jogosítva, sőt kötelezve is vannak. A felhatalmazásnak a bíróság elé terjesztése az elsőbírósági ítélet meghozatala után is történhetik, de még oly időben, amikor a bíróság — (a kir. ítélőtábla, — a kir. Kúria: a II. Bn. 33. §. 1. bek. értelmében) — a tényállást ebben az irányban még kiegészítheti (IX. 427 = C. 260/935.). A felhatalmazás hiánya egyébként mindaddig pótolható, míg az alapperben jogerős ítéletet nem hoztak. A felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége esetében, amennyiben a vádat a sértett képviseli s a felhatalmazás a bírósági (kir. törvényszéki) tárgyalás befejezéséig a bírósághoz benyújtva nincsen, úgy a bíróság hivatalból nem intézkedik sem a vád törvényszerű, — a kir. ügyészség által való képviselete, — sem pedig a hiányzó felhatalmazás beszerzése iránt. A bíróság ilyenkor felmentő ítéletet köteles hozni (VIII. 256 == C. 5955/933., — IX. 255 == C. 155/935., — BHT. 816.). A nyomozás menete. 94. §. A rendőri közgek — felsőbb utasítás nélkül is — kötelesek a súlyos bűncselekménnyel alaposan terhelhető egyént előállítani s a bizonyítékok biztosítása végett ezeknek lakását átkutatni (170.000 B. M. rendelet 183. és 200 §.), (C. 3142; 935.). Előzetes letartóztatás. 141. §. Jövedéki eljárásban az előzetes letartóztatás elrendelésének alapjául szolgálnak a jövedéki bírósági eljárást szabályozó 31.000/928, I. M. rendelet (Jbp.) 9. §. 1—4. pontjaiban felsorolt okok mellett, a Jbp. 3. §. és a Bp. 536. §-a értelmében, a Bp. 141. §. 2., 4. és 5. pontjaiban megjelölt okok is. Az üzletszerűség egymagában még nem feltétlen ok az előzetes letartóztatás elrendelésére (D. T. j. 2106/935.). Előzetes letartóztatás megszüntetése. 158. §. A Bp. nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy ha a szabadlábon lévő közveszélyes elmebeteg ellen az eljárást megszüntetik, vagy felmentő ítéletet hoznak, a közigazgatási