Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

151 hatóságot értesíteni kellene a vádlottnak közveszélyes elmebeteg voltáról. A Bp. 158. §. utolsó bekezdése csak az előzetes letartóztatásban, vagy vizsgálati fogságban lévő vádlottra vonatkozik. Hasonló rendelkezést tartalmaznak még a Bp. életbeléptetése előtt kiadott 2519/1877. I. M. számú, — 40.335/1893. I. M. számú és 30.323/1894. L M. számú rendeletek, továbbá a 4342/1907. L M. sz. rendelet, amely az orvosi bizonyítványoknak a közigazgatási hatóságokkal egész terjedelmükben való közlését rendeli el, szintén csak a Bp. 158. §. utolsó bekezdésében említett esetre vonatkozik. Nyilvánvaló ebből, hogy a bíróságok akkor, ha szabar lábon levő ily vádlottat mentenek fel, a törvény szerint hivatalból nem kötelesek az orvosi bizonyítványokat a közigazgatósági hatóságoknak megküldeni, tehát ha ezt mellőzik, ezáltal törvénysértést nem követnek el. Viszont nem követnek el törvénysértést s nem lépik túl hatáskörüket a bíróságok akkor sem, ha ilyenkor is értesítik a közigazgatási hatóságot, mert ezáltal tulajdonképen a törvényes rendelkezések (Bp. 158. §. ut. bek., — 1876: XIV. tc. 71. §., — 1881:XXI. tc..2. §., a 124.388/1899. B. M.) szellemében járnak el; — az ilyen elmebeteg a társadalomra nem kevésbbé veszélyes akkor, ha a bűnügyben szabadlábon volt, — s így közérdek az, hogy a hatóságok, ha az előttük folyamatban lévő bűnügyben tudomást szereznek a terhelt közveszélyes elmebeteg voltáról, erről értesítsék a közigazgatási hatóságot (VIII. 672. — C. jh. 2563/934.). A tanok. 192. §. A bizonyító adatok szabad mérlegeléséből kifolyóan a tanuskodási képesség és kötelesség nincs tanú életkorához kötve. A tanú megidézéséhez és kihallgatásához a törvény (Bp. 192. §.) csak azt kívánja, hogy feltehető legyen róla, hogy a bizonyítandó ténykörülményről saját észleletén alapuló tudomása van. Az a körülmény tehát, hogy valaki 14. életévét nem töltötte be, nem lehet akadálya annak, hogy tanuként kihallgattassék és vallomása szabadon ne mérlegeltessék (C. 1788/935.). A tanúságtétel akadályai. 205. §. A Bp. 205. §-a a sógorsági viszonyt nem általában jelöli meg, mint mentességi okot, hanem csupán a felmenő.