Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

140 A Magyar Nemzeti Banktól jogos úton szerzett fizetési eszköz külön bejelentésére szükség nincs, mert a Magyar Nemzeti Bank akkor, midőn a külföldi fizetési eszközt pl. útlevélre, tehát jogos címen kiutalja, a törvényes keretek között, a rendelkezési jogot a vádlottra ruházta (VIII. 577 — C. 1626/934). A Nemzeti Bankot a 4500/1931. M. E. számú rendelet 3. §-ának 2. bekezdése szerint megillető kötbér kiköthetési joggal kapcsolatban — az 1931:XXXII. tc. 6. §-ának 3. bekezdése szerint — a kötbér megfizetése a felet az exportvaluta beszolgáltatása alól nem mentesíti s a büntethetőséget és egyéb büntetőjogi következményeket meg nem szünteti (VIII. 173 = C. 4259/933., — X. 182 = C. 4538/935.). Az exportvaluta beszolgáltatásával kapcsolatban a fondorlatos meghiúsítás vagy kijátszás alatt a kir. Kúria álláspontja szerint minden olyan rosszhiszemű tevékenységet, vagy magatartást kell érteni, mely a minden rendes kereskedőtől elvárható üzleti őszinteséget nélkülözi és amelynek megállapítóan az a céja, hogy a vállalt beszolgáltatási kötelezettség egészben vagy részben meghiúsíttassék. Az ilyen fondorlatos tevékenységnek és magatartásnak érvényesülési köre természetesen nem szorítkozik szükségképen csupán a beszolgáltatási kötelezettség vállalására, hanem érvényesülhet ezenkívül, többek között a jogszerűen vállalt kivitel lebonyolításának körében is. (VIII. 173 = C. 4259/933.). 1932. évi VI. tc. az uzsoráról. Aki valamely üzlet folytatásából él, az üzletbér fizetése a nélkülözhetetlen szükségletekhez tartozik és a legnagyobb szorultság helyzete az, amelyben az üzletbért fizetni nem képes. Az e célra igénybevett kölcsön tehát nem nyerészkedési kölcsön, hanem a létfenntartáshoz szükséges és így azzal az uzsora vétsége elkövethető (C. 808/935.). A sértett szorult helyzete megállapítható abból a tényből, hogy a hitelezővel (vádlottal) a kölcsön folyósítása előtt közölték, hogy a sértett megélhetési és lakbérfizetési nehézségekkel küzd, — továbbá, hogy a hitelező a kölcsönadott összeg után heti 2%-os kamatot kötött ki s a sértett azt elfogadta (C. 4742/934.); Kölcsön felvételénél könnyelműségről akkor lehet szó, ha a kölcsönnek magas kamatra való felvétele kényszerítő szükség nélkül történik. A hitelező (vádlott) bűnösségének megállapítása szempontjából közömbös, hogy az ellenszolgáltatást az adós sér-