Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

141 tett ajánlotta fel és a hitelező azt csak elfogadta (C. 3899' 933.). Az ellenszolgáltatás megállapításánál nem az az irány­adó, hogy az ellenszogáltatás mibe került az ellenszolgáltató­nak, hanem az, hogy azt ez utóbbi mennyiért tudja értékesí­teni és értékesíti azt a rendes körülmények közt másoknál, s hogy a szolgáltató hitelező azt mennyiért tudja mástól megkapni (C. 5593/934.). Egy kölcsönnek színlelt adásvételi ügylet alakjába rej­tése önmagában még nem valósítja meg az uzsora vétségét. Ez nem is tényálladéki eleme az uzsora vétségének, hanem az 1932. évi VI. tc. 5. §. 2. bekezdésében felsorolt mi­nősítő körülményeknek egyike. Egy kölcsön biztosítására adott zálogtárgy még nem ellenszolgáltatás és így abból a szempontból, hogy forog-e fenn uzsora, vagy sem, teljesen közömbös az, hogy az adott zálog értéke meghaladja-e és hányszorosan haladja meg a nyújtott hitel értékét (VII. 1017. = C. 2367/933.). Az olyan hitelezés, amelynél a kamat havi 20—25%-ot tesz ki, a kölcsönvevő szorultságának kihasználása, melynél a hitelező a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti nagy aránytalanság folytán uzsorás vagyoni előnyhöz jut; — ezt az aránytalanságot nem zárja ki az, hogy a hitelező nagy kockázatot vállal (C. 5875/934.). 1932. évi XXI. te. a bélyeg védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről. A külföldi bélyegek csak az alatt a feltétel alatt része­sülnek a magyar állam által büntetőjogi védelemben, ha a külföldi állam viszont a magyar állam által kiadott bélye­geket hasonló elbánásban részesíti, ami nyilván csak akkor van meg, ha a szóbanforgó visszaélések megtorlása a kül­földi államban is törvényes jogszabályok útján történik. A magyar és jugoszláv kormány között 1929. évi augusz­tus hóban jött létre viszonossági megállapodás a magyar és jugoszláv államok által kibocsátott bélyegek hamisításának kölcsönös üldözése tárgyában (VIII. 1022 = C. 4220/934.). 1896. évi XXXm. tc. a bűnvádi perrendtartásról (Bp.). Előleges kérdések. 2. §• A jövedéki kihágások esetében követendő büntetőbíró­sági eljárás szabályainak megállapítása tárgyában az 1909:

Next

/
Oldalképek
Tartalom