Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

136 ha a forgalomba hozatal, a most felhívott törvénycikk 16. §-ban megjelölt célból oly jellegzetes külsőben, vagy oly elnevezéssel történt, amelyről — az illető tudomása szerint — a forgalomban már egy másik versenyvállalatot felismerni lehetett (C. 3780/1934.). Az a körülmény, hogy a csődtömeg gondnok a sértett cég helyett, a csődnyitás után, csak a bűnösség kérdésének eldöntését szorgalmazza, nem lehet akadálya annak, hogy a közadós jogán, az 1923 :V. tc. 24. §-a értelmében, mint főmagánvádló a vádat képviselje (C. 3040/1935.). Ahhoz, hogy valaki az 1923 : V. t.-c. 30. §. szerinti ve senytársnak tekintessék, nem szükséges az, hogy az illető üzlettel, raktárhelyiséggel rendelkezzék, mert az ebben az irányban kialakult joggyakorlat szerint a „vállalat" fogalmi körébe esik az árúk forgalomba hozatalában megnyilvánuló tevékenység is; — ezt a foglalkozást pedig már az is megállapítja, hogy valaki haszonszerzésre irányuló célzattal alkalomszerűen árusít (ügynök) és az üzleti versenyben ebből folyóan válik érdekeltté (C. 3477/1935.). 1924. évi XV. tc. a robbantószer és robbantóanyag előállításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről. Az 1924. évi XV. t.-c. 1. §-a az állam és társadalom biztonságának fokozottabb védelme céljából a robbantó anyagok és szerek jogosulatlan előállítását, beszerzését, tartását, jogosulatlan egyénnek való átadását bűntettnek minősíti anélkül, hogy megkívánná azt, hogy a tettes ezeket a cselekményeket valamely bűncselekmény elkövetésére irányuló célzattal, vagy szándékkal vigye véghez (IX. 309 = C. 5923/1934.). Úgy az 1924 : XV. t.-c. 1. §-ban meghatározott bűntettnek, mint a 40.302/1890. B. M. sz. rend. 5. §-ban és a 9862/ 1920. M. E. sz. rend. 1. §-ban szabályozott kihágásnak lényeges alkateleme az, hogy a beszerzett vagy előállított anyag oly hatás kiváltására legyen alkalmas, mely az emberi életet veszélyezteti, vagy legalább is komoly rombolást idézhet elő (C. 1903/1935.). 1924. évi XIX. tc. a vámjog szabályozásáról. A vámjövedéki büntetőjogi szabályaink létesítésénél irányadóul szolgált a vámokhoz fűződő általános gazdasági érdekeknek és az állam pénzügyi érdekeinek biztosításához