Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

137 szükséges szigor megvalósítása. Csak alárendelt szempont gyanánt szolgált a lehető közeledés a büntetőjog elveihez, az egyesek jogos érdekeinek megóvása végett. Az egyes adók és illetékek mérsékléséről stb. rendelkező 1927. V. t.-c. 66. §-a a kiegészítő rendelet kiadására (A jövedéki büntetőjog anyagi szabályainak megalkotásáról stb szóló 18.400/1928. P. M. sz. rend.) adott felhatalmazása, — a vámtörvény VI. részének I. fejezetében foglalt rendelkezések szem előtt tartására utalással, — kifejezetten csak azokra a speciális rendelkezésekre gondol, amelyeket a vámtörvény a vámjövedéki kihágások sajátos természetéből kifolyólag a büntető törvények általános rendelkezéseivel ellentétben alkotott s melyekből a vámtörvény (1924 : XIX. t.-c.) 149. §-a is élesen szembeállít a büntetőtörvények rendelkezéseivel, amelyekre csak mint kisegítő jogszabályokra hivatkozik. Az 1927 : V. t.-c. 66. §-ban adott felhatalmazásban foglalt utasítás nem tartalmaz oly értelmű parancsoló rendelkezést, amely szerint a vámtörvényben foglalt büntető jogszabályok változatlanul fenntartandók volnának és még kevésbbé tiltja azt, hogy a jövedéki büntetőjogszabályok, — a vámjogra is kiterjedoleg. — sajátos természetüknek megfelelően, — a büntetőtörvények általános rendelkezéseinek félretételével alkottassanak, sőt azt sem tiltja, hogy a szükséges keretben a vámtörvénynek már fennálló szabályai módosíttassanak, vagy kiegészíttessenek. A megengedett rendeleti szabályozás célia ugyanis az. hogy a jövedéki büntetőjog egyöntetűen szabályoztassék. Ehhez képest a 18.400'1928. P. M. rendelet a felhatalmazással összhangban van s így az törvényszerű (B. T. j. 12.641/1934.). A halmazat kérdésével kapcsolatban — a fenti határozattal ellentétben, — a Gy. T. j. 60/1936. sz. ítélet kimondja, hogy az 1924: XIX. tc. 155. §. 4. bek. szerint, amennyiben ugyanaz a személy több önálló vám jövedéki kihágást követett el, a pénzbüntetést minden egyes kihágás miatt külön kell megállapítani, — fogházbüntetésnél pedig összbüntetést kell kiszabni; — a 18.400/1928. P. M. rend. 14. §-a viszont akként intézkedik, hogy amennyiben ugyanazon cselekmény több közadóra vonatkozó jogszabályba ütközik, akkor az anyagi halmazatra vonatkozó szabályok az irányadók, ami pedig nemcsak a vámjogi, hanem a büntetőtörvénykönyv szerint is, az eszmei halmazat fogalma alá esik. Ehhez képest a rendelet túlmegy a törvényes felhatalmazás keretén. A vámárubevallások, az elvámolások helyességének eldöntése, valamint a vámolások helyesbítése is az illetékes