Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)
135 Az a körülmény, hogy az exportőrnek egyes ügyletei még lebonyolítva és elszámolva nincsenek és ennélfogva a Nemzeti Bankkal szemben még egyes tételek elszámolásra várnak, nem akadálya annak, hogy az exportőrnek büntetőjogi felelőssége — (1922 : XXVI. t.-c. 1. §. első bekezdésének 3. pontja) — megállapíttassék, ha olyan cselekményt követett el, amely az idézett törvényhely rendelkezéseibe ütközik. Nem menti fel az exportőrt a beszolgáltatási kötelezettségnek kellő időben való teljesítése alól az a körülmény sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 6210/1931. M. E. számú rendelet 2. §-a szerint az ellenőrzéshez szükséges adatok megszerzése céljából addig könyvvizsgálatot nem tartott, mert ez csak joga a Nemzeti Banknak, de nem kötelessége, nem különösen olyan kötelessége, melynek gyakorlásától egyúttal az exportőr beszolgáltatási kötelezettségének teljesítése is függővé volna téve (VIII. 173 = C. 4259/1933.). Az 1922 : XXVI. t.-c. 3. §-ának első bekezdése nem csupán a büntetés szabályát írja elő, hanem az 1. §-ban meghatározott bűncselekmények valamelyikére való puszta ajánlkozást is, feltéve, hogy az nem jutott el az 1. §-ban írt cselekmények valamelyikének még a kísérletéig sem; — a törvény az ajánlkozást a kísérlet szabályai szerint büntetendő önálló bűncselekménnyé minősíti. Az pedig, hogy az ajánlkozás úgynevezett agent provocateur kezdeményező fellépésére történt, nem érinti az ajánlkozó büntetőjogi felelősségét (VII. 990 = C. 3328/1933,. — BHT. 698.). Ugyanis valamely jogügylet létrejöttéhez szükséges egyező akaratnyilvánításnak mindkét részről komolynak kell ugyan lennie, ennek t. i. az akaratnyilvánítás komolyságának az egyik részről való hiánya az ügyletnek csak magánjogi hatására lehet kihatással, de nem érinti a benne résztvevő személyek büntetőjogi felelősségét és különösen nem azét, akinek akaratnyilvánítása komoly volt, még ha az az agent provocateur kezdeményező fellépésére történt is. Az agent provocateur fellépése esetén csak ennek felelőssége lehet kétséges, de még azé sem, ha az, t. i. az agent provocateur, hivatalos kötelességében járt el (C. 3754/1933., — 5865/1935., — BHT. 698.). 1923. évi V. tc. a tisztességtelen versenyről. A cég be vagy be nem jegyzett volta az 1923 :V. tc. 17. §-a szempontjából közömbös (C. 6266/1933.). Az 1923. évi V.t.-c. 18. §-nak nem tényálladéki eleme az, hogy az áru megtévesztésre alkalmas legyen, hanem elegendő,