Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

133 Pengőnek külföldről való behozatala (becsempészése) nem büntetendő cselekmény (X. 336 = C. 4183/1935.). Egymagában véve az a cselekmény, hogy valaki külföldi fizetési eszközt nem az előírt rendes úton, hanem zugforgalomban beváltja, — az üzérkedés fogalmát ki nem meríti; ez a ténykedés a 41001931. M. E. sz. rendelet helyébe lépett 4550/1931. M. E. sz. rendelet 4. §. és 9. §-ában meghatározott kihágásnak a tényálladéka (X. 336 = C. 4183/1935.). Aki a minisztérium tilalma ellenére pengőt, a budapesti árfolyamnál olcsóbban vásárolt részvények vételére, tehát üzérkedés céljából küldi külföldre, megfelel az 1922 : XXVI. t.-c. 1. §-ának 1. pontjába, — valamint a 2. pontjába ütköző bűncselekmény törvényes fogalmát betöltő kínálás (kiajánlás) fogalmának is; —• közömbös, hogy az illető a pengő küföldi értékének rontását célozta-e (VIII. 303 = C. 6651/1933.). Az 1922 : XXVI. t.-c. 1. §. 2. pontja szerinti bűntett a pengő kiajánlásával, vagyis a külföldi, vagy külföldön lakó rendelkezésére bocsátásával van elkövetve, ami a tettes egy oldalú akaratnyilvánításával be van fejezve, s nem szükséges az is, hogy a külföldön lakó a tettes rendelkezését elfogadva, a pengővel külföldön rendelkezzék is (C. 5865/1935.). A pengő kiajánlást megállapítja az is, ha valaki a penget a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül külföldi, vagy külföldön lakó, rendelkezésére bocsátja (kompenzálja). Nem szükséges, hogy a pengő az ország területéről ténylegesen kivitessék, illetve kicsempésztessék (C. 4244/2935., — 5865/1935., — 4327/1936.). Külföldi állampolgárnak Magyarországon levő pengő értékű követelése feletti rendelkezést a törvény bűncselekménynek csak annyiban tekinti, amennyiben ez a pengő kiutalásának, illetve kiajánlásának megfelel. A pengőnek jogi helyzete a külfölddel való viszonylatban nem változik, ha valaki a külföldi-pengő követelését másnak, Magyarországon való tartózkodása alatt, felmerült költségeinek fedezésére átengedi (VIII. 854 = C. 1937/1934.). Ha valaki huzamosabb időn át űzött valuta elvonása — az elvont összegnek nagyságára való tekintettel — a magyar közgazdaság érdekeit súlyosan veszélyeztette, — vagy amennyiben ezt a bűncselekményt hosszabb időt át, ismétlési szándékkal anyagi haszon mellett, vagyis üzletszerűen követte el, bűncselekménye az 1922 : XXVI. t.-c. 1. §. második bekezdése szerint minősül (C. 5288/1935., — 278/1936.). Aki tehát folytatólagosan, nyilvánvalóan ismétlési szán-