Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

129 sérelmére elkövetett bűncselekményt (Bv. vagy amennyiben magánindítvány előterjesztve nem volt, a Kbtk. 46. §.) képez (C. 6262/1933., — VIII. 471 = C. 331/1934.). Jogi akadálya tehát nincs annak, hogy a bíróság a vádló által pl. a fegyveres erő ellen elkövetett izgatásnak minősített tettet az enyhébb a m. kir. honvédség sérelmére elkövetett s felhatalmazásra üldözendő becsületsértésnek minősíthesse (IX. 1047 = C. 2272/1935.). A bűncselekmény megállapításához nemcsak a kifejez-ések külső szóbeli és belső értelmi összefüggésének gyűlöletkeltésre alkalmas voltát, hanem azt is vizsgálni kell, hogy az adott körülmények között a vád tárgyául szolgáló kifejezések elérhették-e ezt a hatást (VIII. 600 = C. 2013/1934., — IX. 104 — C. 4584/1934.). 7. §• Az Átv. 7. §-ában meghatározott nemzetrágalmazás vétsége csak akkor állapítható meg, ha a sértett közvetlenül a magyar állam, vagy a magyar nemzet, a maga egészében, — de nem forog fenn a jelzett vétség tényálladéka, ha sértetteknek csupán az állam egyes intézményei, vagy hatóságai tekinthetők és pedig már azért sem, mert e bűncselekmény tényálladékához az is hozzátartozik, hogy vádlott abban a tudatban tegye meg nyilatkozatait, hogy azok az egész államra, vagy az egész nemzetre nézve sértést foglalnak magukban. A bíróságok ítélkezése ellen irányuló sértő kritika, bármilv általánosságban vonatkozzék is az illető hatóságokra, a magyar állam és a magyar nemzet sérelmére elkövetett rágalmazásnak nem minősíthető (C. 2951/1934.). A nemzeti felfogás és az állami akarat, Magyarország politikai élete, bizonyos vonatkozásaiban, a miniszterelnök személye útján nyilvánul meg, az ő politikai működése még sem tekinthető egynek a nemzet, illetve az állam politikai életével és így az ő személye sem azonosítható magával a magyar nemzettel és a magyar állammal. Így tehát egy néhai miniszterelnök működésére vonatkozó bírálat tartalma miatt csak az elhalt emlékének meggyalázásáról (Bv. 22., 23. §.) lehet esetleg szó (IX. 260 = C. 5725/1934.). Annak egyszerű állítása, hogy „Magyarországon fórra dalmi állapotok vannak", mint frázisszerű kifejezés nem veszélyezteti a törvény által megvédeni kívánt érdekeket, — a magyar nemzet megbecsülését nem csorbítja, hitelét nem sérti. 9