Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

130 A forradalom az állam alkotmányának erőszakos megváltoztatása; — az erőszak kisebb-nagyobb mérve a forradalomnak lényeges ismérve. Az alkotmányszerű úton eszközölt bármely gyökeres átalakulás nem forradalom, hanem reform. Kétségtelen azonban az is, hogy az állam életében előállhat olyan végszükség esete, mikor a végszükség jogában a forradalom jogi igazolását is megtalálhatja. A történelemből ismerünk is oly forradalmakat, melyek egy egész nemzet alkotmányos és gazdasági életének szükségszerű kívánatos előbbre vitelét szolgálták (VIII. 383 = C. 333/1934.). A törvény a súlyosabb minősítés feltételéül azt köti ki, hogy a cselekmény indoka valamely külföldi államnak, vagy szervezetnek a magyar állam, vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre való indíttatása legyen. A célzatot illetően tehát a tettes szándéka nem csupán a rágalmazó tények tudatos állításában merül ki, hanem magában kell foglalnia a tettesnek arra irányuló törekvését is, hogy azzal, amit állít, valamely külföldi állam, vagy szervezet a magyar nemzet ellen való ellenséges cselekvésre indíttassék. Hogy ennek az ellenséges cselekménynek mi lehet a tartalma, azt a törvény nem mondja meg, azonban a törvény indokolása világosan kiemeli, hogy az ellenséges cselekmény természetszerűleg nem csupán fegyveres beavatkozást jelent, ily cselekmény lehet bármely oly intézkedés, melynek az a célja, hogy a magyar állam rendes életműködésében akadályozva legyen. Vonatkozhatik az tehát az ország bel- vagy pusztán gazdasági ügyeibe való illetéktelen beavatkozásra is, ha ezt a beavatkozást a magyar állam alkotmányos úton el nem fogadja. Az említett célzatnak bizonyítására vagy a tettes beismerése, vagy a célzat igazolására egyéb alkalmas tények szolgálhatnak. A törvény nem kívánja meg, hogy a tettes közvetlenül hívjon fel valamely külföldi államot, vagy szervezetet az ellenséges cselekedetre, elégséges az, ha az ily célból elkövetett cselekmény a külföldi államnak, vagy szervezetnek tudomására jut, hiszen ekkor megvan a beavatkozás lehetősége. A tudomásra jutásnak a hírlapi közzététel nagy nyilvánossága a legalkalmasabb módja. Nem akadálya ennek az, ha a külföldi lap magyar nyelven jelenik meg, mert vannak magyarul tudó külföldiek és a megjelent közlemény más nyelvre le is fordítható (C. 6238/1933.).