Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

121 E bűncselekmény ugyanis akkor létesül, ha valakinek üzleti hitelét, hitelképességét éri olyan valótlan állításokban, híresztelésekben stb. megnyilvánuló támadás, amely az ő fizetési készségébe, teljesítő képességébe vetett bizalmat megingatja anélkül azonban, hogy ez a támadás rágalmazást is foglalna magában (IX. 917 = C. 2174/935., — B_HT- 908-)A Bv. 24. §-a nem tesz különbséget kereskedő és nem kereskedő között. A törvény szerint semmi sem állja útját annak, hogy egy kereskedelmi társulás egyes tagjai egymással szemben hitelrontást el ne követhessenek (C. 5681/933.). Rendelkezések az eljárás gyorsításáról. 29. §. A valóság bizonyítása, — új bizonyítékok beszerzése iránti kérelmet — a Bv. 29. §. és a St. 54. §. értelmében — az elsőfokú — (törvényszéki, járásbírósága) — tárgyaláson túl már előterjeszteni nem lehet (C. 2553/935.). 1920. évi XV. tc. az árdrágító visszaélésekről. Közszükségleti cikk — az 1920. évi XV. tc. szempontjá ból — olyan áru, amelyet — a kir. Kúria B. II. 2/1921. számú elvi jelentőségű határozata szerint — minden a kultúra általános színvonalán álló ember, az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül társadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használhat. Az árdrágító visszaélés vétsége — még ügyletkötés nélkül is, — már az ár követelésével be van végezve. A „követel" szó fogalmát pedig — a törvény alkalmazása szempontjából — kimeríti már az olyan puszta kijelentés is, mely szerint valaki a közszükségleti cikk árát a megengedettnél mániásabb árra mondja (VIII. 359. = C. 272/934.). A nullás lisztből sütött fehér és komlós kenyér széles rétegben fogyasztás tárgya, az ilyen cikket pedig a fogalom helyes értelme szerint közszükségleti cikknek kell tekinteni (VII. 992, = C. 2685/933.). „Reflex" lámpa közszükségleti cikk (C. 414/935., — 122/ 936.). A közönséges — tehát nem különleges, valamely keleti, vagy csupán fényűzés célját szolgáló szőnyeg a kultúra általános színvonalán álló ember használatában szokott állani (VIII. 359. — C. 272/934.). Az a körülmény, hogy a tettes az árdrágítást az üzlete, illetve a vállalatnak üzlete körében, keresetforrásként kö-